Forduljunk logopedushoz?
Kedves Szakerto! Oriasi problemaval kuzkodunk, fiam kb egy hete egyik naprol a masikra elkezdett dadogni. Szeptemberben lesz harom eves.Leginkabb a mondatok elso szavaval bajlodik, de elofordul, hogy mondatkozben is elakad. Pl: "né-né-né-zzuk meg a halacskakat a pa-pa-pa-parkban" Nem tudjuk mitol alakult ez ki nala. Ket hete beteg volt, kapott injekciot, apukaja adta be (apolo), talan megijedt?, de maskor is volt ra pelda, hogy o adta be, de akkor nem latta ki szurt valojaba. A masik: neha, sajnos elhangzanak itthon kissebb vitak, de soha nem elotte, talan erzi a feszultseget? Torekszunk mindig kiegyensulyozottak lenni. Nagyszulok nagyon tavol vannak, igy csak koztunk van. Jar bolcsodebe tobb, mint egy eve, szereti, de neha sirva viszem, mert nem akar menni. Azt meg meg kell emlitenem, hogy nem nagy etku, mindig siras a vege, mikor asztalhoz ultetem. Nem akar enni, kikapni ezert meg nem kapott, de sajnos eroltettem egyszer ketszer, vagy lefektettem azonnal. Ezeket csak azert irtam le, hogy nincs-e valami koze az egesz dadogasahoz? vajon sresszeltem ezekkel? igen, mult idoben irtam, mert egy ideje rajottem nem eroltetek semmit, ha nem eszik, majd eszik a kovetkezo etkezesnel es ez hal'istennek bejott. Egy honapja kb elmentunk setalni, hazafele egyszercsak elkezdte, hogy vegyem fel, egy tapottat sem lepett. 14 kg, cipelnem kellett volna kb 1, 5 km-t, hat nem vettem fel. Hazaig sirt, kapott a fenekebe kettot, raszoltam, de ennyi. Vajon csalodott bennem? Nagyon aggodom. Kerem valaszoljon! A fentiek alapjan alakult ki nala, vagy elettani szakasz, ami majd magatol elmulik? Koszonom megtisztelo valaszat!
Kovács Piroska válasza dadogás témában
Kedves Asszonyom! Nem érdemes az okokat keresni, hiszen a dadogás kialakulása ritkán köthető egyetlen félelem keltő szituációhoz. Inkább a bizonytalan miliő az, aminek negatív hatása befolyásolhatja azt. A gyerekek "antennája" igen éles. Mindent vesz, azt is, amit úgy gondoljuk, hogy nem érzékel, mert alszik.. A leírtak alapján inkább összeadódnak azok a szülői bizonytalanságból adódó tényezők, amiket említ. Úgy gondolom, hogy első lépésben Önöknek kellene szakemberrel átbeszélni sok mindent, ami a mindennapi életben problémaként felmerül, mert nem biztos, hogy a legjobb megoldást választják. Pl. egy nagyobbacska gyerek is gyakran "cipelteti" magát, ami teljesen természetes. Ez nemcsak a fáradtságról szól, hanem a védelemről, a megnyugtatás igényéről, a testi kontaktusról. Ezért visz magával sok szülő könnyű vázú babakocsit, amibe beleültetheti és könnyen viheti az elfáradt gyermekét miután ölbe vette, megdajkálta és megnyugtatta. Szóval érdemes szakembert felkeresniük. Első lépésben talán pszichológust, akinek segítségével átbeszélhetik a kritikus szituációkat, változtatásokat, és remény szerint elháríthatják a gyerek számára szorongást keltő akadályokat. Néhány hónap alatt elválik, hogy a tünet átmeneti vagy tartós. Csak ez után érdemes a gyereket is bevonni egy terápiás folyamatba. Lévén nyár, amikor a egyébként is szünetel a terápia, talán érdemes lenne konzultáció céljából szakemberhez fordulniuk, amivel mindenképpen időt nyernek őszig. Üdvözlettel.
A válasz 5 évnél régebben keletkezett, így egyes tanácsok napjainkra túlhaladottá válhattak.