Szamárköhögés
2, 5 hónapja tartó köhögés és hőemelkedés (37, 5) miatt a tüdőgyógyász, mivel a mellkas rtg, illetve a légzésfunkciós vizsgálat eltérést nem mutatott infektológus és gégész bevonását kezdeményezte. Gégészeti leleteim is negatívak lettek. Infektológusnál 1 héttel ezelött voltam először, aki fizikai vizsgálatot követően, Sumamedet (4 adag antibotukum volt Cedax, Aktil Duo, Azi Sandoz után) és Lansonét írt fel. Tegnap, mivel a köhögésem nem javult, a garatminta negatív lett, s a vérképem sem mutatott különösebb eltérést közölte velem, hogy szamárköhögésem van, majd vért vett bakteorolóigai vizsgálat céljából. Kérdéseim a számárköhögéssel kapcsolatban a következők: - Fizikai vizsgálattal 100 %-osan megállapítható-e a betegség, ha igen, akkor eddig miért nem jöttek rá? - -Milyen kezelést kell, lehet kapni, hogy a gyógyulás mielőbb megtörténjen? - Azt olvastam a szamárköhögésről, hogy fertőző betegség. Igaz-e, ha igen, akkor milyen intézekdést kell megtenni, hogy a családom, illetve a munkahelyemen (önkormányzati dolgozó vagyok) senkit ne fertőzzek meg. Mielőbbi válaszukat előre is köszönöm!
Dr. Rákóczi Éva válasza szamárköhögés témában
Tisztelt Hölgyem! A szamárköhögésre a legalább három hétnyi folyamatos köhögés jellemző. A beteg környezetében előfordult hasonló lefutású betegség szintén szamárköhögésre ad gyanút. Gyakran csak a második szakaszban sikerül beazonosítani a betegséget. A torokból vett kenet segítségével állapítják meg, valamint a nyelv hátsó részének megnyomásával, ami köhögést vált ki. A váladék vizsgálatakor ügyelni kell arra, hogy a Bortadellák érzékenyek a hidegre és a szárazságra. A B. pertussis (a szamárköhögés kórokozója) kitenyészthető. A specifikus DNS kimutatása polimeráz-láncreakcióval hamarább elkészül. Előnye, hogy kevés kórokozót is kimutat, valamint a elhalt sejtekkel is működik, ezért nagyon érzékeny, viszont annyival többe is kerül. A specifikus antitestek csak a második szakaszban jelennek meg a vérben, így vérvizsgálattal a korai diagnózis nem lehetséges. A szamárköhögés specifikus változásokat okoz a vérképben: megnő a fehérvérsejtek, különösen a nyiroksejtek száma. Ezek a változások az esetek 20-80%-ában csak a második szakaszban mennek végbe. A hurutos szakaszban levő szamárköhögést el kell különíteni a többi felső légúti fertőzéstől. Fiataloknál és felnőtteknél minden krónikus köhögésnél további lehetséges kórképeket kell számításba venni, így a tuberkulózist, az asztmákat, a COPD-t, az idegen testeket, valamint a daganatokat. A betegség oltással megelőzhető. A születés után kapjuk meg a Di-Per-Te védőoltást, mely diftéria és tetanusz toxoidból, illetve az elölt Bordetella pertussis sejteket nem tartalmazó alkatrészeiből áll. Az oltás az esetek 80-90 %-ában nyújt védettséget. Az oltás nagyrészt a gyerekkor időtartamára jelent védettséget, viszont felnőttkorban a fertőzés enyhébb formában játszódik le, sőt néha diagnosztizálatlan marad. Az utóbbi időben Nyugat-Európában javasolják a szamárköhögés elleni oltás felnőttkori frissítését. Igen, fertőző betegség, elkaphatják mások is az Ön környezetében.
A válasz 5 évnél régebben keletkezett, így egyes tanácsok napjainkra túlhaladottá válhattak.