Mennyire káros többszöri röntgenek sugárzása?
Kedves Doktor Úr! Összetett kérdésben szeretném véleményét kérni. Jelenleg 33 éves vagyok. 24 éves koromig évente -néha évente 2 szer is (tüdőgyulladások gyerekkorban, tüdőszűrők diákmunkához stb) volt mellkas röntgenem, továbbá néha egy egy végtagi. Ezután csípő, gerincproblémák miatt, (aktívan sportolok és valószínű ott történt valami baj) 24 évesen egy év alatt több csípő röngten, 1 gerinctörngtenem és egy 3 fázisú csontizotópvizsgálatom (csontszcisztográfia) volt (ettől tartok a leginkább). Ezután évekig nem volt semmilyen vizsgálatom 1 tüdőszűrő és egy végtag röngtenen kívül. 30 évesen találtak egy jóindulatú daganatot (fibro..), ami miatt mammográfiám, műtét előtt mellkasröntgenem volt. Ezután 4 hónappal valami borzasztó megfontolatlanságból elmentem egy low dose mellkas ct-re, ami azt hiszem a hipochonderiségemből kifolyólag tettem és örökre megbántam (ez a másik adag sugárzás amitől rettenetesen tartok). Itt megfogadtam, hogy nem engedem soha többé semmilyen képalkotó vizsgálatot csak MR, de sajnos a mellemmel rá egy évre problémák voltak és biztonság kedvéért csináltam egy mammográfiát (nem mertem ellenkezni). A kérdésem, hogy Ön szerint ezek miatt a sugárzások miatt van egy bármilyen mértékben okom állandó félelemben élni? A jövőben jobb ha elkerülök mindent, azzal kompenzálható? Segítségét köszönöm szépen!
Dr. Laki András válasza sugárterhelés témában
Tisztelt Kérdező! Ha végignézzük a leírt vizsgálatokat, ezek nagy része a sugárterhelés szempontjából a kisebb, vagy éppen legkisebb dózisokkal járó vizsgálatok. Pontos értékeket nem lehet megadni, azok függenek a berendezésektől, a beállításoktól, a páciens alkatától stb, de ha a szakirodalomban irányadó dózisértékeket vesszük alapul, az összes felsorolt vizsgálat dózisa együttesen sem éri el például egy teljes, natív és kontrasztanyagos több fázisú CT vizsgálat sugármennyiségét, és még azt sem tekintjük reális veszélynek. A low-dose mellkas CT - ahogy a nevében is van - a CT-k között kifejezetten alacsony dózisú vizsgálat, ami hasonló egy ágyéki gerincfelvétel sugáradagjához. A sugárzások okozta esetleges káros hatások nem becsülhetők meg az egyes emberekre nézve, csak statisztikai számítások léteznek, amik azt mutatják, hogy például az Ön esetében jóval 1 százalék alatt van a sugárzás okozta többlet daganatos betegség kockázata, megfordítva, jóval 99 % feletti az esélye, hogy semmilyen károsodás nem érte. A továbbiakban a "mindent elkerülni" hozzáállás nem támogatható, hiszen - reméljük, minél ritkábban, de - még bőségesen kerülhet olyan helyzetbe, amikor a modern orvoslás a szükséges döntések előtt nem nélkülözheti a röntgen, CT vagy izotópvizsgálatokat, még úgy sem, ha csak lehetséges, a sugárzás nélküli (ultrahang vagy MR) vizsgálatot választják. Jó példák erre a csontok traumái, a tüdő és az emlő betegségei. Mindig a haszon - rizikó arányt kell mérlegelni, hogy milyen károsodás érhetné a javasolt röntgen/CT/izotópvizsgálat elmaradása esetén, ha valami csak később, és esetleg súlyosabb, nem visszafordítható állapotban, derülne ki. Megalapozott javallatok esetén az elmaradás miatti kockázat magasabb, mint a sugárterhelésnek a csekély kockázata. Összefoglalva, nincs értelme, hogy állandó félelemben éljen, és főleg azon felesleges töprengeni, ami már megtörtént és nem befolyásolható, de nincs is rá reális oka.
