Méhnyakrák szűrés - mekkora a rizikó?

Tisztelt Doktor Úr/Doktor Nő! Kb. 1 éve HPV 51-es vírust diagnosztizáltak nálam, majd az ezt követő rákszűrésem (kb.fél évvel ezelőtt) ASC-H lett, azelőtt minden rákszűrés leletem negatív volt (félévente-évente rendszeresen járok szűrésre). Ekkor (júniusban) az 51-es vírust nem tudták kimutatni, viszont lett egy N/A pozitivitás. A rákszűrést november végén megismételtük, amely szintén ASC-H negatív eredményt adott. Ekkor a citológus szakorvos CIN tec és szövettani vizsgálatot javasolt., Mintavételre 3 hét múlva mentem (december 19.). Magas rizikójú HPV-t ezúttal sem, detektáltak, ezáltal a CIN tec vizsgálat sem készült el, viszont ismét kaptam egy citológiai leletet AGC-NOS eredménnyel. Azt szeretném megkérdezni, hogy, hogyan lehet, hogy 3 hét elteltével más típusú sejtekben mutatható ki az elváltozás, hogyan kell ezt értelmezni? Ez azt jelenti, hogy mind a laphám-, mind a mirigyhámsejtjeim érintettek, vagy most már "csak" a mirigyhámsejtes érintettséggel kell foglalkozni, és a laphámsejtek normálisnak tekinthetők? Egyáltalán ez az új AGC-NOS lelet javulást vagy romlást jelent a 3 héttel ezelőtti ASC-H lelethez képest? Az egészségügyi állapotomhoz az is hozzátartozik, hogy szintén kb. 1 éve genitális HSV-1 vírust is kimutattak nálam, amivel azóta rendszeresen (1-2 havonta) van problémám, annak ellenére, hogy az immunrendszerem erősnek mondható. Mi lehet a teendő? A kezelőorvosommal a második ASC-H lelet után már műtétben gondolkodtunk, de Az AGC-NOS leletemmel együtt hüvelyregenerációra és 3-6 hónap múlva ismételt vizsgálatra kaptam javaslatot. Ön szerint szükséges lehet a műtét, és ha igen, mi lenne a legjobb megoldás? A LEEP műtéttel kapcsolatban az aggaszt, hogy azt olvastam, hogy alkalmazott hőfok a sejtek vaporizációját eredményezi, ez nem ad esélyt az esetleges károsodott DNS-ek szóródására? Van olyan lézeres technika "méhszályseb" eltávolítására amellyel ez elkerülhető? Ha igen, tudna esetleg javaslatot adni, hogy hol vehetném ezt szükség esetén igénybe? Vagy ezzel a rizikóval nem kell számolni? Elnézést kérek a sok kérdésért! Előre is köszönöm válaszait!

Dr. Pétervári László válasza Nőgyógyászati betegségek témában

A nőgyógyászati vizsgálat szerves része a méhnyakrák szűrése, más néven a citológiai és a kolposzkópos vizsgálat. A rákszűrés során levett sejtek mikroszkópos vizsgálata, melyet citopatológus szakemberek végeznek, akár néhány napot is igénybe vehet. A leletezés szigorú nemzetközi szabványnak megfelelően zajlik, hogy a tévedés kizárható legye A lelet eredménye lehet: I. Negatív II. Egyéb elváltozás III. Kóros I. Negatív: kontroll egy év múlva javasolt, igazolt HPV esetén fél év múlva. II. Egyéb elváltozás: nem kóros lelet, azonban enyhe jelek gyulladásra, azt követő regenerációs folyamatokra, esetleg hormonhiányra utalnak. Kontroll egy év múlva javasolt, de igazolt HPV esetén fél év múlva. A gyulladás sok esetben kezelést sem igényel, de panaszok vagy terhesség esetén terápia indokolt. III. Kóros lelet: a sejtek többnyire még csak rákmegelőző állapotban vannak, de ilyen jelölés alatt találhatók az igazoltan daganatos sejtek is. Mindenképpen konzultáció, kezelés és kontroll javasolt. Legtöbbször HPV szűrés is indokolt, hogy a rákszűrés eredményét alátámassza. Igazoltan kóros sejtek okaként legtöbbször a HPV is igazolható. Az esetek többségében érdemes néhány hónapot várni, hogy az immunrendszer regenerálja a sejteket és így a műtét sokszor elkerülhető. Ha bizonyosan súlyosbodó rákmegelőző állapotot vagy daganatos sejteket mutatnak ki, mielőbb műtét szükséges. ASC - kóros laphámsejtek ASC-US - bizonytalanul megítélhető kóros laphámsejtek - HPV szűrés és kontroll ASC-H - nem egyértelműen megítélhető, de a súlyos laphám elváltozás nem zárható ki, többnyire műtét javasolt AGC - kóros mirigyhámsejtek AGC-NOS - bizonytalanul megítélhető kóros mirigyhámsejtek - kontroll A műtéti kezelés lehet LEEP, vagy Konizáció. Kell figyelni, hogy a széli rész is az épben kerüljön eltávolításra, az esetleges hő károsodás/LEEP/ mellett is.

Tőle szeretnék kérdezni