Mit tegyek?
Tisztelt Doktor Úr/Nő! Nagyon el vagyok keseredve, nem tudom mit tegyek. A problémám elég összetett. Februárban megszűnt a munkahelyem (ahol 14 évig dolgoztam, szerettek és megbecsültek), szinte egyik napról a másikra. A főnököm sajnos eladta az üzletet, mert már nem ment olyan jól. Itt maradtam ennyi idősen munka nélkül. Szerencsére a barátom mellettem volt (van), kint élünk most Írországban és ő tart el engem.Én tanulom az angolt. Már öt hónapja nem dolgozom. Nagyon nehezen viselem ezt a kiszolgáltatottságot és rendszeresen hazavágyom. Nem vagyok boldog itt... Nehezen megy a nyelv, addig pedig nem fogok munkát találni amíg nem beszélek egy bizonyos szinten. Nem tudom mit tegyek. Ha hazamennék ott sem lenne jobb a helyzet. Van egy érettségim, de sajnos nem szakmába vágó (én vendéglátósként dolgoztam és ruhaipari érettségim van). Otthon talán még annyi esélyem sem lenne munkát találni, mint itt. Én még soha nem voltam ilyen rossz helyzetben, mindig dolgoztam és meg is éltem belőle. Félek ha hazamennék semmilyen munkám nem lenne, vagy csak olyan, ahol nem fizetnek meg. Viszont itt sem sokkal jobb a helyzet.Úgy érzem alkalmatlan vagyok arra, h tartósan külföldön éljek. Ráadásul a barátommal is rengeteget veszekszünk. Nagyon különbözünk egymástól. Mindenkivel el tudok beszélgetni, de vele valahogy ez nem sikerül.És ő is alig szól hozzám. Pedig szeretjük egymást, de valahogy mégsem akar működni a dolog.Én több gyengédségre vágynék, dicséretre, de ezt sajnos nem kapom meg tőle. Pedig mások szerint csinos vagyok. Ő valahogy mégsem értékel igazán. Szinte csak az anyagiakban áll mellettem Nem tudja kimutatni az érzéseit, és én ezt is egyre nehezebben viselem. Lehet, hogy szakítanom kéne vele? Már magam sem tudom... Csak ülök a lakásban és nincs kedvem semmihez. Még élni sem. Néha azt érzem, jobb lenne ha nem kelnék fel többet és akkor megoldódna minden. Tudom, , hogy ez akarat gyengeségre vall, de néha úgy feladnám. Pedig, amikor munkám volt minden más volt... Volt pénzem, önbecsülésem.. Kérem segítsen! Köszönöm!
Dr. Csuth Ágnes válasza pszichés probléma témában
Kedves Kérdező! Ez a probléma nem igazán orvosi jellegű. A mostani kényszerhelyzetben természetes a lehangoltság, ez a párkapcsolatra is kihat. Próbáljon meg önkéntes munkára jelentkezni, ahol kevés angol tudással is elboldogul, ráadásul ezt nagyon pozitívan ítélik meg külföldön, és a következő munkára jelentkezésénél jó referenciát jelent. Ilyen lehet idősek otthonában segítő munka, állatmentés, hajléktalanoknak segítség, stb. Vagy apróbb munkákat is elvállalhat komolyabb nyelvtudás nélkül, pl. kert gondozása, kutyasétáltatás, takarítás. Kezdetnek ezek jók, hogy elfoglalja magát, később megtalálja álmai munkáját, és visszajöjjön az önbecsülése. Ha otthon ül, és kesereg, semmi sem változik, de az idő telik. Sok sikert kívánok!
A válasz 5 évnél régebben keletkezett, így egyes tanácsok napjainkra túlhaladottá válhattak.
