Kisfiam alvásproblémája
Tisztelt Webdoktor! Kisfiam 4 éves, talán még soha nem aludta át az éjszakát egyedül a saját ágyában. Este is csak velem alszik el, meseolvasás után összebújva, éjjel pedig mindig kijön a szobából és közénk bújik. Ezzel még nem is lenne probléma, csak ezen felül felmerült egy olyan dolog ismét, amiről azt gondoltam egy évvel ezelőtt, hogy megszünt. 2-3 éves kora között voltak 15-20 perces félálomban levő felriadásai, amikor nincs ébren és nem emlékszik reggel semmire. Ezek egy pár hete újból visszatértek. Akkoriban betudtam annak, hogy költöztünk és ezzel csaknem egyidőben született meg a testvére is. Most azonban nem tudom mi lehet az oka és hogy kezeljem a helyzetet. Álatlában ordít ilyenkor, rugkapál, sír és verekszik. Egyszer megölel, aztán megüt, vizet kér, aztán kilöki a kezemből a poharat. Összefügéstelenül beszél, ezért gondolom, hogy nincs is ébren egészen. Volt, hogy megpróbáltam, hogy be sem megyek hozzá, úgysem tudom megnyugtatni, de kijön a szobából, és folytatja. Két nappal ezelőtt 40 percig tartott, mire végre felébredt, akkor pedig azt kérdezi, hogy én miért kiabálok vele, és nem emlékszik rá, hogy ő mit csinált. Sokszor sírok tehetetlenségemben, öcsit gyakran felkelti, pedig ő amúgy nagyon jó alvó. Apját nehéz felébreszteni, ő is jó alvó, de ha mégis felébred, nagyon ideges, és mindig azt mondja, hogy mossam meg a gyerek arcát, rázzam, ...tehát valahogy ébresszem fel, én viszont inkább szeretgetem, még akkor is ha üt-vág, igyekszem türelmes lenni, bár nem mindig sikerül. Sokat vitázunk is ezen a férjemmel, hogy, hogy is kellene a helyzetet kezelni. Amúgy egy nagyon okos, talán kicsit visszahúzódó, de kiegyensúlyozott kisfiú, az oviban is ezt mondják róla.
Arra is gondoltam, hogy elviszem szakemberhez, de nem igazán engedhetjük meg ezt anyagilag.
Köszönöm, ha bármi tanácsot tudnak adni az ügyben,
Tisztelettel,
Adrienn
WEBBeteg szakértő válasza alvászavar témában
Kedves Levélíró! Létezik egy ún. "pavor nocturnus" nevű betegség, melyre jellemző, hogy az alvás első harmadában sikoltozás, felkiabálás, sírás kíséretében heves szívdobogással, szapora légzéssel, esetleg mozgásokkal ébred fel az illető. Ennek ellenére nehezen hozzáférhető. Másnap a történtekre nem is emlékszik. Az ok lehet genetikai hajlam és általában felnőttkorra elmúlik. Állhatnak pszichés tarumák is a háttérben (korábban ez lehetett az említett költözés, testvér születése), felemerülhet nagy mandulák miatti nehezített légzés is. Javasolnék éppen ezért fül-orr-gégészeti vizsgálatot és alvásvizsgálatot is egyben a pontos diagnózis végett (ebben kérje gyermekorvosuk segítségét)., Amit Önök tudnak tenni, hogy a késő délutáni, esti órákban ne terheljék, fárasszák a gyermeket fizikailag, mert ez az alvás azon szakaszát hosszabbítja meg, amikor ez e jelenség jelentkezik. Az ébredésnél a túlzó megébresztési próbálkozások fokozhatják a rémületet, arra figyeljenek, hogy olyankor nehogy sérülés érje a gyermeket. Ha a testi hátteret kizárták és esetleg felmerül ismétel szorongás a háttérben, akkor érdemes lenne gyermekpszichiátert flkeresni.
A válasz 5 évnél régebben keletkezett, így egyes tanácsok napjainkra túlhaladottá válhattak.