Az Alzheimer-kór kockázatát növeli, ha a kelleténél rövidebb a mélyalvás időtartama
megjelent:
Az alvásminőség kulcsszerepet játszhat az Alzheimer-kór megelőzésében. Az alvás alapvető létszükséglet, elegendő mennyiségben és minőségben nélkülözhetetlen testi és szellemi épségünk megőrzéséhez.
A különböző alvásfázisok alatt más-más folyamatok zajlanak.
A REM-szakasz, más néven álom fázis elsősorban a velünk történtek pszichés feldolgozását, az érzelmi emlékek feldolgozását szolgálja, míg a non REM-szakaszhoz tartozó mélyalvás fázisában főként testünk regenerálódik.
Mélyalvásban piheni ki magát az agy
Dr. Merle Hönig demenciakutató és csapata a németországi Jülich kutatóközpontjában folytatott vizsgálatai alapján azt találta, hogy az Alzheimer-kór kialakulásában döntő szerepe van annak, ha az egyén mélyalvási fázisai nem elég hosszúak.
Az agy ebben a fázisban regenerálódik, „megtisztul”.
Az egészséges agy alvás közben bizonyos tisztulási folyamatokon megy át, melynek során a központi idegrendszer megszabadul a káros anyagoktól, amilyen például a béta-amiloid nevű protein és a tau fehérjék. Ezeknek az anyagoknak az agyban való felhalmozódása az Alzheimer-kór valószínűsített oka – magyarázza Hönig.
Az Alzheimer-kórban szenvedő betegeknél az említett tisztítási folyamat zavart szenved, ami a káros fehérjék felhalmozódásához és végül az idegsejtek pusztulásához vezethet.
A rövidebb mélyalvási fázisok a demencia rizikófaktorának számítanak
A már említett alvási fázisok alvási ciklusokba rendeződnek, egy éjszaka során a ciklusok többször ismétlődnek, miközben alszunk (általában négyszer-ötször). A mélyalvás fázisában éjszakánként összesen átlagosan másfél órát töltünk. Az agy egészsége szempontjából elsősorban a mélyalvás hossza tűnik kulcsfontosságú tényezőnek. Ha a mélyalvási fázisok hosszabb időn keresztül rövidebbek a normálisnál, az növeli az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát.
Hönig és csapata EEG segítségével mérte az Alzheimer-kór korai stádiumában lévő személyek mélyalvásának időtartamát, és ezt vetette össze egy egészséges egyénekből álló kontrollcsoport adataival. Megállapították, hogy az Alzheimer-kórban szenvedő alanyok mélyalvási fázisai – ahogyan arra számítottak – tényleg rövidebbek voltak, és ők éjszakánként gyakrabban felébredtek.
Fokozott kórosfehérje-lerakódás
A pozitronemissziós tomográfiával (PET) készült felvételeket összevetve beigazolódott, hogy a mélyalvási fázisok rövidebbsége a béta-amiloid és tau kóros fehérjék agyban való fokozott lerakódásával jár együtt. Az eredmények tehát arra utalnak, hogy a mélyalvási fázisok rövidsége miatt az Alzheimer-kórra jellemző fehérjék gyorsabban halmozódnak fel az agyban.
Az még nyitott kérdés, hogy a mélyalvás időtartamából megjósolható-e az Alzheimer-kór lefolyása. Az sem világos még, hogy más alvásparaméterek, mint például az alvásminőség, szintén befolyással vannak-e az Alzheimer-kór kialakulására.
Vegye komolyan az alvásproblémákat!
Mindenesetre ez a tanulmány egy újabb bizonyítéka annak, hogy az alvásproblémákat nem szabad félvállról venni. Már korábbi vizsgálatok kimutatták, hogy az alvászavarok növelik a túlsúly, a diabétesz és szív-érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát is. Ha alvászavartól szenved, ezért is fontos mielőbb orvoshoz fordulnia.
Szerző: WEBBeteg - Bak Marianna, biológus szakfordító
Forrás: Alzheimer: Welche Rolle spielt der Tiefschlaf? (NetDoktor)
