Egy családtag elvesztése
Tisztelt Doktor Úr / Nő! Több kérdést feltettem már az oldalon és mindig maximálisan hasznosnak bizonyosult a válasz, amiket kaptam rá. A következő a problémám, egyik napról a másikra kiderült édesapámról, hogy vastagbélrákja van számos áttéttel, és sajnos műthetetlen, maximum félévet adtak neki az orvosok. Nem tudom feldolgozni, képtelen vagyok beszélni vele, a szemébe nézni, képtelen vagyok beszélni erről.Órákat sírok magamban, nem tudom kifejteni mit élek át, de az ellenségemnek sem kívánom. Dolgozom, de lassan ez sem elég, hogy elterelje a figyelmem. Nem tudom végignézni ahogy teljesen leépül, majd belehal. Még olyan fiatal vagyok nem tudok feldolgozni egy ilyen esetet, hogy tudom, hogy X ideje van hátra egy családtagomnak. Kérem segítsen, mit tehetnék, hogy megkönnyítsem a lelkemben ezt a hatalmas fájdalmat? Azt érzem sose leszek már boldog, és az életem sem lesz jó már.
WEBBeteg szakértő válasza gyász témában
Kedves Levélíró! Nagyon nehéz az a helyzet, amiben most van., Amikor a környezetünkben valaki nagyon beteg lesz, balesetet szenved, vagy meghal, akkor szembesülünk mi is a halál gondolatával, az elmúlás természetes folyamatával. Nagyon nehéz szembenéznünk a halál gondolatával, különösen akkor, ha ez a közvetlen környezetünkben történik, szeretteinkkel, ráadásul hírtelen. Természetes félelemmel tölt el minket az, ha egy halálos betegségben szenvedő emberrel kell együtt lennünk, hiszen olyasvalamivel kell ilyenkor szembenéznünk, ami számunkra ismeretlen, nem tapasztaltuk még. Teljesen érhető, ahogyan érez. Az elmúlás a születésünk pillanatától elkezdődik, és az emberi élet természetes része, mégis nehéz mit kezdenünk vele. Az édesapjának most szüksége van Önre! Nem kell megjátszania, hogy erős, nem kell eltitkolni a könnyeket előtte, miért is tenné? Viszont ahhoz, hogy segíteni tudjon neki, Önnek is szüksége van segítségre, ami lehet egy barát, barátnő, egy családtag, vagy a naplóírás, rajzolás, festés. Írja és beszélje ki magából a feszültségeit, félelmeit! Ezen kívül mindenképpen azt javaslom, keressen fel egy pszichológust, aki segíteni tud ebben a folyamatban Önnek és az egész családnak is! Minden jót és sok lelkierőt kívánok!
A válasz 5 évnél régebben keletkezett, így egyes tanácsok napjainkra túlhaladottá válhattak.