Dr. Varga Tamás, pszichiáter részére

Dr. Varga Tamás, pszichiáter Úr részére! Nagyon köszönöm válaszát! Kérdésére válaszolva a gyerek jelenleg Fevarint szed. Kapott cseppeket az erősődő ticcek miatt, de tántorgott tőle így abba hagyta a szedését. A Vadaskert tényleg egy nagyon jó hírű és nagyon precíz intézmény, de sajnos ott sem volt arra lehetőség, hogy velünk beszéljenek. Az egy hetes kezelés után az orvossal sem tudtunk kommunikálni, és a zárójelentését is postán kaptuk meg közel 2 hónap után. Az orvosával egyszerűen képtelen vagyok felvenni a kapcsolatot. A körzeti pszichiátrián akik kezelik a gyereket (pszichiáter és pszichológus egyaránt) képtelenség velük ídőpontot egyeztetni. Ambuláns lapot talán két alkalommal kaptunk és hónapokig könyörögtünk azért, hogy egy véleményt végre kaphassunk a gyerekről. Ha doktornővel beszélget a gyerek akkor mi is odabenn vagyunk vele, de a gyerekkel rajzoltat és inkább velünk beszélget. Ott a gyerköc kivirul olyan, mintha minden rendben lenne. Tegnap előtt volt újra a pszichológusnál a gyermek, neki meg vannak a következő kezelésre az időpontok, de mi hiába kérünk..egyszerűen annyira be van táblázva, hogy nem tud velünk kommunikálni. Kértük, hogy egy alkalmat hagyjon ki a gyermekkel és helyette velünk is ossza meg azt, hogy mi a helyzet. A válasz annyi, hogy a gyereknek nagyobb szüksége van arra, hogy beszélgessen vele. Tudom!, De hát mi akik mindennap újra és újra szembesülünk a gyerek életében zajló dolgokról nekünk ez így nagyon nehéz. Közölte a gyermek velünk, hogy ő nem tanul mert mindig az anyjára gondol és nem tud koncentrálni a célokra. Nógrád megyében élünk és ha egy mód van rá megpróbáljuk a, Debreceni kórházzal felvenni a kapcsolatot. Hátha.. Úgy gondolom, hogy a pszichológusnak is velünk kellene velünk kommunikálni. Tudom, hogy a gyerek ott is előadja a szépet, jót, hogy ő probléma mentes. Hiszek benne, hogy a pszichológust nem tudja átverni hiszen kezelések időpontjait nézve hosszú az út a gyógyulásig. Sokszor nem is bízom abban, hogy meggyógyul a gyerek. Felszakít magában egy -egy sebet és hónapokig nyalogatja azokat. Újra nem eszik, a folyadék bevitele tegnapi nap a fél litert sem haladja meg. Rámegyünk arra, hogy őt kísérgessük, hogy őt figyeljük állandóan, hiszen vagyunk mi is és a két tesó is ott van még. Sokszor már ellenséget látok benne mert nagyon megkeseríti az életünket. Inkább nem szólok hozzá nehogy valami rosszat mondjak. Szeretem őt és elhiszem, hogy nehéz lehet azzal szembe nézni, hogy nem kell az anyjának., De ez már 10 éves dolog én úgy gondolom, hogy ezt már helyre kellett volna raknia magában. Elkezdtünk családilag is járni terápiára, de a két másik gyerek elzárkózott hiszen a kezelések helyszínére utazni kell busszal egy órát és még vissza. Ők is kirekesztik a nagyobbik gyereket, nem vesznek róla tudomást. A legfájóbb az, hogy mindig engem támad, amikor én gondoskodom róla. rosszindulatú és hazug dolgokat mond rólam. Ő az elhagyott gyerek aki nem kell az anyjának és van neki egy gonosz mostohája aki orvoshoz hordja meg kórházba. Rámegy a családunk. A családgondozóval most megegyeztünk abba, hogy megpróbáljuk őt kollégiumba adni balassagyarmatra a nyírjesbe. Talán megnyugodnánk mindannyian és átértékelnénk a történteket. Köszönöm újra, hogy ídőt szakított rám. Tisztelttel: Krisztina69

Dr. Varga Tamás válasza gyermekpszichológia témában

Kedves Kérdező! Talán a családterápiás foglalkozás jó lenne, még akkor is, ha a két kisebb gyermek nem vesz benne részt. Én azért forszíroznám a továbbiakban is a találkozást a kezelő szakemberekkel., Debrecenen kivül, még Szegeden működik Gyermekpszichiátriai Klinika, Dr Vetró Ágnes professzornő vezetésével. Nagyon régi probléma ez, biztosan komoly érzemi zavar is van a háttérben és úgy tűnik a személyiségdejlődés is bizonyos tekintetben nem optimális irányba halad. Bízom benne, hogy találnak megfelelő segítséget!

Itt kérdezhet