Szívritmus zavar vizsgálati eredmények

Tisztelt Doktornő! Gyors és segítő szándékú válaszát köszönöm, hasznos volt. Utasítása szerint bemásolom a legutóbbi két szívvizsgálat eredményeit: 2014.04.30.- halk syst. zörej a csúcson. - RR: 120/80 Hgmm EKG: HR 70/min, PQ: 0, 16, R teng balra, dev, mély Q 3, ST isoel, T pos. Diagnózisok: Hypertensiv szívbetegség (congestiv) szívelégtelenség nélkül * 2015.10.10. Anamnézisében nephrectomia j.o, hyperprolactinaemia, depresszió Th: Androcur, Tenaxum, Bromocriptin, Amilorid. Szívverése időnként kimarad, akár minden második. Nem fullad, mellkasa nem fáj, néha kissé dagad a lába. Étvágya jó, széklet, vizeletürítés panaszmentes. EKG: sr, fr. 84/min, norm. átvez. idők, R balra, dev, q, II, III, AVF, ST isoelé, T pos. 2x monofocalis VES. RR. 140/80hgmm. ECHO: Ao. gyök: 36 mm, ao. bill. vastagabb, meszes, sep: 17 mm, EF 68 %, JK: 25 mm, Septum 14 mm, HF 14/18mm, Segmentalis fali mozgászavar nem észlelhető. Pericardialis folyadék nincs. Mit. beáramlási görbe relax zavart mutat. Mitr. és tricusp bill. szintén regurg. Jobb kamrai syst. nyomás 16+5 mg. Ao. Vmax1, 2m/s, ao. bill. szintén I fokú regurg. Dg. Cardioscler, bal kamra hypertrophia, Relax zavar, Insuff. valv. ao. VES arritmia, Hypertonia, depresszio. Nyitrai Levente Páciens ID 59160 Tábl. összesítés (terheléséses vizsgálat) BRUCEmód: Teljes terhelési idő: 0, 4: 47 Max. HR: 133 bpm 91%of max. várható 145 bpm nyugalmiHR: 115 Max. BP: 142/80 Hg.mm Max. RPP: 17892 Hgmmm*bpm Maximális terhelés: 3, 30MET. EKV. Max. ST_ -0, 07 mV, 0, 00 mV/s in III; TERHELÉS I. SZAKASZ 0, 1: 59 Aritmia: A38, PVC: 12, PSVC: 4 ST/HR index 2, 50 nüV/bpm Vizsgálat befejezésének okai: Szívfrekvencia célértéke elérve. Összesítés: Nyugalmi EKG: normál. Funkcionális kapacitás: normál. HR válasz a terhelésre: megfelelő. BP válasz a terhelésre normál nyugalmi BP - megfelelő válasz. Mellkasi fájdalom: nincs. Aritmiák: kamrai exsztraszisztolék-izolált. ST változások: nincs. Összbenyomás: Normál terheléses vizsgálat. Következtetés: Terhelés megszakítva a célfr. ewérésekor. Mellkasi fájdalom, repolzavar nem jelentkezett. A terhelés kezdeti szakaszában néhány VES észlelhető, a fr. fokozódásával ezek száma csökkent. Jav. az eddigi th+3x1 tb Magne B/6. Egy év múlva kontroll sze. hamarabb. Gondolom, hogy a vizsgálat táblázatára már nem lesz kíváncsi, de ha rosszul gondolom, majd azt is bemásolom. Az eü. dolgozók, azok közűlük, akiken leginkább csodálkozom, nem szeretik elismerni a gyógyszerhatóság illetékességét a beteg tájékoztatásában. A gyógyszergyártók és forgalmazók számára kötelező gyógyszer-betegtájékoztatóik hitelességét kétségbe vonják. A betegnek, akinek a gyógyszert felírják, negatívan értékelik a szerintem nekik is kötelező érvényű betegtájékoztatókat. Nem hihetem, amit nekem is mondanak, hogy a betegtájékoztatók hipokondriát okoznának és a mellékhatások, figyelmeztetések, kölcsönhatások nem léteznének. Különben nem minden beteg analfabéta, sőt majdnem mindenikük megértené, ha a valóságnak megfelelő magyarázatot fűznének a betegtájékoztatókhoz. Vagy legalább megkérdeznék a beteget, mielőtt egy gyógyszert felírnak, hogy milyen gyógyszereket szed. Vagy veszélyes gyógyszer esetén elvégeznék a kötelező vizsgálatokat. Ezt csak egyes helyeken teszik meg, mint pl. a sebészeten, operáció előtt. A háziorvosi rendelőben ugyancsak tudniuk kell, hogy a beteg milyen betegségekben szenved, milyen gyógyszereket szed, hogy gyógyszerfelíráskor ellenkezelést ne kövessenek el. Ezt azért írom, mert nekem is több olyan gyógyszert adtak, ami szerintem zavart okozhat. Erről írtam Önnek. Kívácsi vagyok a véleményére. Írtam Önnek antidepresszánsokról is, amelyek mellékhatásairól, mintha beszélni is bűnnek számítana. Volt pszichiáterem, aki egyszerűen tagadta, hogy az agyra ható gyógyszereknek, leginkább az antidepik közül is az SSRI - SNRI-knek is lehetnek mellékhatásaik. Azt mondja, hogy "az antidepresszánsok nem tesznek rosszat". A melyek pedig az arra hajlamos betegnek öngyilkossági gondolatokat, késztetést okozhatnak. Ezzel engem is életveszélybe sodortak. Jelenleg is van halálvágyam, mert antidepresszánsokat szedek. Tudom, igen, tudom, hogy vannak pszichiátriai gyógyszerek, amelyek fokozzák az életkedvet. Régebb nekem is egy ilyennel (a Tiapridallal) szüntették meg a szűnni nem akaró halálvágyamat. Most sajnos nem törődnek vele., De már túl sokat is írtam erről. Van a betegtájékoztatásnak egy másik formája, amellyel a beteget az állapotáról tájékoztatják. Súlyos vitáim voltak és még lesznek orvosokkal, akik csak tájékoztatási kötelezettségükről akarnak tudni, és ijesztő, sőt sokkoló tájékoztatással veszik el betegeiktől legelemibb emberi jogukat, az élet örömét, a gyógyulás reménységét, az életben maradás hitét. Az ÁOK tanulmányi programjában van egy fél éves tantárgy, a "kommunikáció", amit azonban nem vesznek komolyan, nem tartják fontosnak, és nem alkalmaznak. Nekem a szívpitvar remegést ezzel okozták. Volt közvéleménykutatás is ebben a tárgyban, mely szerint a tapasztalattal rendelkező betegeket, vagy gyógyultakat nem kérdezték külön a tapasztalattal nem rendelkezőktől. Még így is az eredmény: 13% volt 87% igen ellenében. Ez akkor volt fontos, amikor az új eü Tv-t fogalmazták, és nemcsak az eü. dolgozókat, hanem a betegeket, vagy az egészséges lakosságot is megkérdezték. Ma is és mindig küzdenek az eü. dolgozók az 1997-ben érvénybe lépett új törvény több rendelkezése ellen. A pszichiáterek egyesülete levélben is megfogalmazta, hogy a törvény, jóllehet ők is meg voltak kérdezve, sokban akadályozza a munkájukat. A törvény több betegjogot tartalmazó rendelkezését egyszerűen figyelmen kívül hagyják, ami ellen a betegek zúgolódásain kívül jobbat, többet nem igen lehet hallani. Egyszerűen nem ismerték el, hogy a Convulex bevezető adagjai több súlyos pszichoszomatikus emésztőrendszeri zavart okoznak. Nem volt hajlandó a kezelőorvos válaszolni arra a kérdésemre, hogy ha az emésztőrendszeri zavart nem a gyógyszer okozta, akkor mi okozta a kettős látást? Azóta ezt a nem súlyos és ritka mellékhatást a gyógyszerhatóság törölte is a tájékoztatóból. Egyébként az érintett pszichiátrián a beteg nem is tudhatja, hogy mivel kezelik. Nem voltak hajlandók diagnózisukban megemlíteni, hogy a Venlafaxin súlyos vérnyomásingadozást okozott, ami csak két és fél év alatt szűnt meg. Tagadták, hogy a Tiapridal ginekomasztiát és fájdalmas mellfeszülést okozott, mert nem azonnal okozta, hanem csak négy hónappal a kezdet után. Önt is, mint mindenkit, akivel szóba hozhatom, szeretném tájékoztatni, hogy azok közé tartozom, akik élni akarnak az eü.t. 13§-ában garantált joggal, mely szerint az eü. dolgozónak kötelessége teljesíteni az állapotomról szóló tájékoztatással kapcsolatos kívánságomat, valamint a 14§-ban foglalt jogommal, hogy ha azzal mások egészségét nem veszélyeztetem, a tájékoztatásról le is mondhatok., Amikor pedig csak azt a szolgálatot veszem igénybe, amiről én döntök, és semmilyen kényszert nem alkalmazhatnak velem szemben, ha veszélyes, vagy celekvőképességemben korlátozott nem vagyok. Én bízom az orvosokban, és abban, hogy az egészség szolgáltatáshoz való jogaim érvényesítését nem a bíróságon kell érvényesítenem. Nagyon szeretném, ha a pszichiátriák is készséggel támogatnának jogaim érvényesítésében, és nem arra hivatkoznának, hogy a befektetéskor aláíratott beleegyezési nyilatkozat kötelez mindennek alávetnem magam., Amire beteg lelkű ember képtelen, csak ép lelkű ember képes, aki számolni tud a következményekkel., De ilyen "betegek" ott nem is kéne legyenek. Jóllehet naponta számos olyan beteget szállítanak be és tartanak fogva kényszerrel, akik állapota azt nem indokolja, és megkapják rá a jóváhagyást, megfosztva a kezelés visszautasításához való joguktól. Kíváncsi vagyok, hogy Ön szerint a felsoroltak félelme: a szorongás, ez a pszichés betegség nem okozhatja szívritmus zavaraimat? Engem többször próbáltak pszichiátriai bentfekvésre kényszeríteni, amit betegség nem indokolt. Szívem működésére ezek kihatással lehettek? Köszönettel és tisztel:

Dr. Molnár Dóra válasza leletek értelmezése témában

Kedves Kérdező, a megvastagodott szívfal, amely a szív ultrahang leíráson látszik, és valószínűleg a magas vérnyomás következtében alakult ki, más tényezőktől függetlenül is hajlamosít aritmia kialakulására (kamrai extraszisztolék), amelyek kezelése sok tényezőtől függ. A gyógyszereknek, amelyeknek hatása van, azoknak sajnos mellékhatása is lehet, amely többnyire szerteágazó. A betegtájékoztatón közlik az előfordulási gyakoriságot a legtöbbször. Sajnos, akinél egy mellékhatás jelentkezik, azt nem vigasztalja, hogy ez gyakori vagy ritka mellékhatás, csak a probléma megoldása érdekli. Bár sok panaszt és betegséget tud enyhíteni illetve gyógyítani az orvostudomány, sajnos minden problémát nem tud megoldani. A legfontosabb mindig az életet veszélyeztető tünetek és betegségek megállapítása és kezelése, de bizony gyakran a páciensnek is el kell fogadni, hogy már nem lesz olyan jó a közérzete, mint néhány évvel korábban. A idősödés folyamatát egyelőre nem tudjuk megállítani, az életkor előrehaladásával kisebb nagyobb problémák előadódhatnak. Az állapot változást szükség esetén pszichológus segítségével kell elfogadni. Jobbulást kívánok! Tisztelettel: Dr. Molnár Dóra, kardiológus

Itt kérdezhet