Évszázados tanácsok

   "A szem után legfontosabb érzékszervünk a fül, amely a hangot közvetíti és igy lehetővé teszi, hogy a beszéd által embertársainkkal gondolatainkat személyesen közöljük. Azonkivül a fül közvetíti mindazokat a kellemes hangérzékeket, amelyek akár a természet kellemes hangjaiban, akár a zenében rejlenek. Éppen ezért igen súlyos csapás a hallás elvesztése. Elég a siketnémák példájára utalni, akik beszélni sem tudnak, bár a beszélőszerveik teljesen épek, ők hallásukat vesztették el, rendszerint korai gyermekkorban, valamely fertőző betegség komplikációja következtében. Ha a hangfelfogó készülék működéskivül van helyezve, ugy működésen kivül kerülnek az idegösszeköttetések, amelyek az agyból a beszédszervekhez vezetnek, ugy hogy a süketek szükségképen némákká is lesznek. Ez bekövetkezik még későbbi gyermekkorban is, ha a gyermek már megtanult beszélni, de hallását a tizedik életév előtt elveszíti, ismét elfelejti a beszédet, legfeljebb néhány artikulálatlan hangot ad. Későbbi korban, amikor a beszéd már erősen beidegződött, a beszéd képessége a megsüketüléssel nem vész el, csak a beszédmód válik egyhangúvá azért, mert a hallás nem kontrollálja a kiejtett hangokat.

   "A vesék feladata, hogy a vérből vízben oldva eltávolítsák a szervezetben elhasznált anyagok bomlástermékeit, amelyek, ha a vesék megbetegedése következtében a szervezetben visszamaradnak, súlyos mérgezési tüneteket okoznak.

   A vesék a szervezetben különösen kedvezőtlen helyzetben vannak, mert mig a gyomor és a belek túlterhelésük esetén közvetlenül könnyithetnek magukon valamelyest a hányással, vagy hasmenéssel, addig a veséknek ki kell választaniok mindent, amit a rajtuk keresztül áramló vér, mint kiürítendő anyagot magával hoz és ki kell választaniok a fölösleges folyadékmennyiséget, ami, különösen sörivóknál naponta gyakran 8-10 liter mennyiségben kerül a szervezetbe. A vesék semmi módon sem tudnak ettől a munkától könnyű szerrel szabadulni és éppen ezért a táplálkozás hibái gyakran vezetnek a vesék megbetegedésére.  

   "Az orron vagy szájon át beszívott levegő a gégén és a légcsövön át jut a tüdőbe és így ezek ki vannak téve mindannak az ártalomnak, amit a levegő magával hozhat. Azonkívül a gégében történik a hangképzés és a gégebetegségek egy része kétségtelenül a beszéd- vagy énekközben történt tul-erőltetésre vezethető vissza.

   A rossz levegő, por és füst állandó belégzése a gégét és a gégecsövet izgatja, s ezért van az, hogy pincérek, akik állandóan dohányfüstben élnek, szénbányászok, akik szénport, utcaseprők, akik az utca porát stb. szívják be, gyakrabban szenvednek légcsőhurutban, mint a szabad levegőn élő emberek. Hasonló hatásúak mindazok az okok, amelyek általában a meghűlést idézik elő: hirtelen időváltozás, egészségtelen klima, amelyek hatását elsősorban a légutak érzik meg. Az orr és torok betegségei is gyakran terjednek át a gégére és a légcsőre és a test általános anyagcsere-zavarai is jelentkezhetnek különböző légcsőbetegségekben. Férfiaknál általában gyakrabban találjuk, mert ők jobban ki vannak téve a foglalkozásbeli ártalmaknak.

A nátha

   "Külön pontban kell foglalkoznunk egy rendszerint ártalmatlan, de annál gyakoribb betegséggel, a náthával. A nátha rendszerint minden előzmény nélkül, hirtelen áll be, tüsszentési ingerrel, amit hamarosan, olykor azonnal az orrváladék megszaporodása követ. Az orr nyálkahártyája megduzzad, az orr a levegő számára sem lesz átjárható, a beteg szájon át lélegzik, kiszárad a torka. Különösen fekvés közben dugul el az orr, azon az oldalon, amelyen feküdni szoktunk, mert a vérbőség erősebben megduzzasztja a nyálkahártyákat. A váladék mindinkább szaporodik, később aztán kevésbé higan folyó, hanem szivósabb, sárgás vagy zöldes szinü lesz, aminek beálltával a nyálkahártya duzzadása s a váladék is csökken és a nátha meggyógyul.

   "Az orr jelentőségét laikus rendszerint nem méltatja eléggé, holott annak hármas feladata is van. Egyrészt a szaglóérzék székhelye, másrészt a légutak kapuja és éppen ezért feladata a levegő megmelegitése, nedvesebbé tétele és a portól s a levegővel beszívott baktériumoktól való megtisztítása.

   Az orr tehát a légutaknak és a tüdőnek védőszerve. A levegő az orron keresztül vett utján az orr nyálkahártyájának nagy felületével érintkezik, úgyhogy a hideg levegő is körülbelül 30 fokra melegszik fel, mig az orron áthalad. Az orr-nyálkahártya felülete mindig nedves, ebből a levegő vízgőzt vesz fel, de a nyálkaréteg egyúttal visszatartja a levegőhöz keveredett pornak vagy baktériumoknak legnagyobb részét. Az egészséges orr-nyálkahártya váladéka el is pusztítja a baktériumokat.

Vérszegénység (szegényvérüség)

   "A vér egy folyadékból, a vérsavóból s az ebben úszkáló sejtes elemekből: a vörös és fehér vérsejtekből s a vérlemezkékből áll. A vérsejtek a vérképző szervekben: a vörös csontvelőben, a lépben és a mirigyekben képződnek. A vérszegénység s a fehérvérüség ezeknek a különböző vérképző szerveknek hiányos vagy hibás - esetleg kórosan fokozott - működésére vezethetők vissza.

   "A véredények megbetegedései közül elsősorban a verőerek, artériák megbetegedéséről kell beszélni, az oly sokszor emlegetett verőérelkeményedésről, az érelmeszesedésről. A verőerek ruganyos csövek, amelyeknek ruganyossága a véráram tovahaladását jelentékenyen segiti. Ha már most a véredények falai ruganyosságukat veszítik, megkeményednek, majd később a véredények falaiban mészsók rakódnak le és a ruganyos csövekből merev, törékenyfalu edények lesznek, természetesen nem támogatják többé a sziv munkáját, ez által a szivet nagyobb megerőltetésre késztetik, azonkívül pedig a vérnyomás következtében a merevfalu csövek itt-ott megrepedhetnek és az egyes szervekben vérzések állhatnak be. Ilyen vérzésnek a következménye, eredménye az úgynevezett agyszélhüdés, gutaütés. Ez gyakran hirtelen halált okoz, ha a vérzés nagyobbfoku és az agynak nagy, avagy életfontosságú részét teszi hirtelen tönkre. Ha ellenben a vérzés kisebbfoku, akkor esetleg csak bénulások maradnak vissza, amely bénulások a kiömlött vér felszívódásával javulhatnak is.

   A véredényelmeszesedés okai ma még egész világosan nem ismeretesek. Bizonyos az, hogy keletkezésében szerepet játszik a szifilisz, az alkohol és talán a túlságosan ideges, izgatott életmód, tulzott szellemi tevékenység is, egyszóval a küzdelmes, hajszás élet. Ezért több manapság az ilyen beteg. Megelőzésül tehát egyszerű a tanács, kerülni az emlitett ártalmakat. Ha már azonban bekövetkezett az érelmeszesedés, ami különben magas életkorban többé-kevésbé csaknem mindenkinél mutatkozik, akkor az életmódot ugyanúgy kell szabályozni, mint ahogy azt a szívbetegségeknél elmondottuk.

   "Az agyvelő mellett talán a sziv az emberi szervezet legfontosabb része. Egész testünk minden egyes apró sejtecskéjének élete attól függ, vajjon kap-e elegendő táplálékot a véráram utján. A vért pedig a sziv szivattyúzza szét a test minden részébe, és igy elsősorban a sziv kielégitő működésétől függ a szervezet normális működése.

   "A köszvény (v. csúz) is anyagcserebántalom, mint a cukorbetegség, de ennek az okát sem ismerjük még tökéletesen. Kétségtelen, hogy a köszvény legfőbb tüneteit a fehérje széteséséből keletkezett hugysavak lerakódása okozza, különösen az izületekben. Normális körülmények között a hugysavat a vesék teljesen kiválasztják, ha azonban a táplálékban túlságos sok hugysavképző anyag van, vagy pedig, ha a kiválasztószervek nem működnek elég alaposan, ugy a hugysav visszamarad a szervezetben és köszvényes lerakódások keletkeznek. A kérdésre azonban még nincs végérvényes felelet; lehetséges, hogy a hugysav visszatartása a szervezetben és a köszvényes lerakódások tulajdonképen csak mellékes kisérő jelenségei egy oly anyagcserezavarnak, amelynek a lényegét még nagyon kevéssé ismerjük.

   "A cukorbetegséget legtöbbször aránylag könnyű felismerni, mert tipikus jele, hogy a vizeletben kisebb-nagyobb mennyiségben cukor is van, mig az egészséges vizelet - rendes körülmények között - teljesen cukormentes. Vannak ugyan olyan cukorbajosok is, akiknek a vizeletében alig, vagy csak olykor jelentkezik a cukor, a vérükben azonban már több a cukor, mint ahogy az egészséges embernél lehetséges. A cukorbetegség okait azonban még nem ismerik elég alaposan. A vérben állandóan van egy bizonyos mennyiségű cukor és mérgezéseknél, bizonyos fertőző betegségek esetén, némely májmegbetegedésnél, agybántalmaknál, nagy lelki megrázódásoknál, kedélyi izgalmaknál is rövid időn át találhatunk cukrot a nem cukorbeteg egyén vizeletében is. A cukorbetegség jele azonban az, hogy a vizeletben állandóan van cukor és a vér cukortartalma is állandóan fokozódik.