Pszichés betegségek, melyek alvászavarral járhatnak

Alvászavart bizonyos életmódbeli tényezők is okozhatnak, így például pszichoszociális problémák (munkahelyi, magánéleti stressz), váltott műszakos munka, nem megfelelő alváskörnyezet, rossz szokások (pl. kiadós étkezés elalvás előtt, rendszertelen alvás) stb. Mindemellett számos betegség, így különféle testi és pszichés kórképek velejárója is lehet alvászavar.

Primer inszomniának azt a kórképet nevezzük, ami súlyos zavarokat okoz az elalvás és átalvás folyamatában, valamint negatívan befolyásolja a nappali közérzetet, ám hátterében sem testi, sem pszichés betegség nem áll - ez egy önálló betegség. Az alvászavarok ezen formája is nagyon megterhelő a páciens számára, ezért a többi típushoz hasonlóan feltétlenül orvosi kezelést igényel!

Az alvás és a pszichés állapot rendkívül szoros kapcsolatban áll egymással, ezt bizonyítják az alváshiány következményei is. Így például az alvási apnoe (légzéskimaradás) eredményeként kialakult alváshiány többek között depresszív hangulatot, gondolkodásbeli zavarokat, sőt akár hallucinációk jelentkezését okozhatja. A tartós negatív stressz, a gyász, a feldolgozatlan traumák, mind hatással vannak az idegrendszerre, így alvászavarok kialakulásához vezethetnek. Az alvászavar pszichés betegségek okozója lehet, a pszichés betegségek pedig alvászavarral járhatnak.

Pszichés betegségek az alvászavarok mögött

Melyek a háttérben álló leggyakoribb pszichés betegségek?

Az alvászavarok több mint fele pszichés betegségek előfutáraként vagy azok kísérőtüneteként jelentkezik. Csaknem valamennyi pszichés betegség együtt jár alvási problémákkal, így például elalvási nehézséggel, az alvás folyamatában bekövetkező (azaz átalvási) zavarral, illetve a kialvatlanság érzésével, napközbeni fáradtsággal.

Az alvászavar rendkívül gyakori kísérője a depressziónak, amire az elalvási és átalvási problémák mellett jellemző a kora reggeli órákban való ébredés, ami után a páciens nem tud visszaaludni.

A félelmi zavarok, melynek körébe a pánikbetegség, a generalizált szorongás és a fóbiák tartoznak, elsősorban az elalvást nehezítik meg nagyon.

Demens betegek esetében gyakori, hogy az alvás napi rendje változik meg nagymértékben, extrém esetben az is előfordulhat, hogy a beteg szinte egész nap alszik, éjjelente pedig ébren van.

Az alkoholizmus, illetve a kábítószer-fogyasztás a legkülönfélébb alvászavarok kialakulásához vezet, a leggyakrabban az alvás folyamatában bekövetkező súlyos zavarokkal jár, melyek még az alkohol, illetve a kábítószer használatának elhagyása után évekig is fennállhatnak. Az egyszeri, nagy mennyiségű alkoholfogyasztás is alvászavarokat okoz. Valamennyi szenvedélybetegség járhat alvászavarral, így például az evészavarok is.

Alvászavar kísérheti a személyiségzavarokat (pl. borderline szindróma), valamint a skizofréniát is.

Itt említjük meg a pszichoszomatikus betegségeket (lelki problémák testi tünetekkel) is, amelyek sokszor megzavarják a betegek éjszakai nyugodt alvását. A fülzúgás is sok esetben ide sorolható panasz, bár hátterében számos, sok esetben súlyos fizikai betegség is állhat, így a többi pszichoszomatikus betegséghez hasonlóan mindenképpen orvosi kivizsgálást igényel!

A krónikus fáradtság szindróma, bár nem tartozik a pszichés kórképek közé, pszichés és fizikai tünetekkel, köztük alvászavarral jár. Önálló betegségről van szó, melynek lehetséges kiváltó okait illetően még viták folynak.

Forrás: WEBBeteg
Bak Marianna, biológus szakfordító; neurologen-und-psychiater-im-netz.org, apotheken-umschau.de
Lektorálta: Dr. Kerekes Éva, neurológus és gyermekneurológus