Kiégés, félelem, fájdalom - Hogyan segít a meditáció?

A meditáció számos egészségügyi probléma leküzdésében nyújt segítséget. Sokszor zsong a fejünk a sok elintéznivalótól, az agyunk folyamatosan pörög, és ha a munkahelyi stressz sem kímél, ideje kicsit lazítani. Hogyan?

Körülbelül 10 éve fordult a tudományos érdeklődés a meditáció felé. Bebizonyosodott, hogy a meditáció erősíti az immunrendszert, és öngyógyító folyamatokat indít el. Pozitív hatással van a szív- és érrendszerre, segít a kiégés és a magas vérnyomás kezelésében.

Hosszú távon a meditáció megváltoztathatja az agy szerkezetét, jobb életminőséget biztosít, javítja a koncentrálóképességet. Mindennek ellenére még mindig sokan szkeptikusak a meditációval szemben. Felsorolunk néhány tényt, amely igaz a meditációra, és talán a kétkedőket is meggyőzi.

1. tény: A meditáció segít a pszichés zavarok, a krónikus fájdalom és a rák legyőzésében

Mára bizonyított tény, hogy a meditációt gyakorló páciensek képesek befolyásolni vérnyomásukat. A krónikus fájdalomra, félelemre, vagy depresszióra hajlamos embereknél a tünetek súlyosbodnak stressz hatására. A stressz hatására az erek beszűkülnek, ami gyulladásos folyamatok kialakulásához és az immunrendszer gyengüléséhez vezet. A szervezet ezen reakciójával szemben hat a meditáció. A Borderline- szindróma, a depresszió, a rák és a koszorúér-betegségek esetében is sokat segít a meditáció, segítségével a félelem kézben tartható.

2. tény: Vallási gyökerek

A meditáció gyökerei több vallásban is megtalálhatók. A buddhizmus fontos elme a meditáció. A hinduizmushoz kötődő jóga maga is egyfajta meditáció. A keresztény és iszlám vallásban a meditáció célja, hogy közelebb kerüljünk Istenhez.

A meditáció modern formáját a ’80-as években Jon Kabat-Zinn fejlesztette ki.

3. tény: A meditáció változásokat idéz elő az agyban

Aki gyakran meditál, agyának azt a területét stimulálja, amelyhez a pozitív érzelmek kötődnek. Ezzel magyarázható az öngyógyító képesség. A rendszeres meditáció során a félelemérzetért felelős agyi régió mérete csökken. A tudósok megállapították, hogy a meditációval az Alzheimer-kór kialakulásának esélye is csökkenthető.

4. tény: A meditáció gyorsabban hat, mint más relaxációs technikák

Az autogén tréning segít oldani a feszültséget stresszhelyzetben. A meditáció ennél többet ad: a mindennapokban kínál megoldást a stresszhelyzetek elkerülésére, és a problémás szituációk eredményesebb kezelésére.

5. tény: Koncentrálás

A meditációt gyakorlók célja egyrészt a jelenre való koncentrálás, ami segít a stresszhelyzetek kezelésében, másrészt segíti a tudatos összpontosítást, figyelmük ráirányítását bizonyos dolgokra, például a légzésükre. A meditációt régóta gyakorlók képesek eljutni például arra a szintre, hogy ha viszket az orruk, anélkül, hogy ténylegesen megvakarnák orrukat, gondolataik erejével, megszüntetik a viszketést.

6. tény: A meditáció segíti az elvonási tünetek leküzdését

Amerikában folytatott kutatások igazolják, hogy a dohányzásról meditáció segítségével eredményesebben le lehet szokni.

7. tény: A meditáció gyakorlást igényel

Első próbálkozásra az esetek többségében nem sikerül a meditáció, a legtöbben, akik a módszertől várnak gyógyulást, nyugtalanok, és a hirtelen lassítás nem egyszerű lépés, a meditáció a zaklatott életvitel után akár unalmasnak is tűnhet. Egy bizonyos időnek gyakorlással kell telnie a meditációhoz szükséges koncentrálóképesség elsajátításához.

Forrás: WEBBeteg
Bak Marianna, biológus szakfordító; stern.de