Kiégés, szorongás, fájdalom - Hogyan segít a meditáció?
frissítve:
A meditáció számos egészségügyi probléma leküzdésében nyújthat segítséget. Sokszor zsong a fejünk a sok elintéznivalótól, az agyunk folyamatosan pörög, és ha a munkahelyi stressz sem kímél, ideje kicsit lazítani. Ennek egyik módja lehet a meditáció.
Körülbelül 15 éve fordult a tudományos érdeklődés a meditáció felé. A meditáció elsődleges szerepe a mentális egészség megőrzésében, a stresszel való megküzdésben van. Ezenfelül bebizonyosodott, hogy a meditáció erősíti az immunrendszert és támogathatja a szervezet öngyógyító folyamatait. Vannak olyan állapotok, betegségek, amelyek orvosi kezelést tesznek szükségessé, ezt természetesen a meditáció nem helyettesíti, de hatékony kiegészítője lehet a terápiáknak. Pozitív hatással van a szív- és érrendszerre is, segít a kiégés és a magas vérnyomás kezelésében.
Hosszú távon a meditáció megváltoztathatja az agy szerkezetét, jobb életminőséget biztosít, javítja a koncentrálóképességet. Mindennek ellenére még mindig sokan szkeptikusak a meditációval szemben. Felsorolunk néhány tényt, amely igaz a meditációra, és talán a kétkedőket is meggyőzi:
1. tény: A meditáció segít a pszichés zavarok és a krónikus fájdalom legyőzésében
Mára bizonyított tény, hogy a meditációt gyakorló páciensek vérnyomása rendezettebb.
A krónikus fájdalomra, szorongásra vagy depresszióra hajlamos embereknél a tünetek súlyosbodnak stressz hatására. A stressz következtében ugyanis az erek beszűkülnek, ami gyulladásos folyamatok kialakulásához és az immunrendszer gyengüléséhez vezet. A szervezet ezen reakciójával szemben hat a meditáció.
A borderline szindróma, a depresszió, a rákos megbetegedések és a koszorúér-betegségek esetében is – természetesen a betegségek megfelelő orvosi kezelése, ellátása mellett – sokat segít a meditáció is, ami a társult mentális panaszok oldásában lehet eredményes, segítségével a félelem kézben tartható, a betegek hatékonyabban tudnak megküzdeni a kialakult nehéz élethelyzettel.
2. tény: Vallási gyökerek
A meditáció gyökerei több vallásban is megtalálhatók. A buddhizmus fontos elme a meditáció. A hinduizmushoz kötődő jóga maga is egyfajta meditáció. A keresztény és iszlám vallásban a meditáció célja, hogy közelebb kerüljünk Istenhez és így saját lelki békénkre is ráleljünk.
A meditáció modern formáját a ’80-as években Jon Kabat-Zinn fejlesztette ki.
3. tény: A meditáció változásokat idéz elő az agyban
Aki gyakran meditál, agyának azt a területét stimulálja, amelyhez a pozitív érzelmek kötődnek. Ezzel magyarázható az öngyógyító képesség. A rendszeres meditáció során a félelemérzetért felelős agyi régió mérete csökken. A tudósok megállapították, hogy a meditációval az Alzheimer-kór kialakulásának esélye is csökkenthető.
4. tény: A meditáció egy eredményes relaxációs technika
A meditáció a mindennapokban kínál megoldást a stresszhelyzetek elkerülésére, és a problémás szituációk eredményesebb kezelésére.
5. tény: Koncentrálóképesség javítása
A meditációt gyakorlók célja egyrészt a jelenre való koncentrálás, ami segít a stresszhelyzetek kezelésében, másrészt segíti a tudatos összpontosítást, figyelmük ráirányítását bizonyos dolgokra, például a légzésükre.
6. tény: A meditáció segítheti az elvonási tünetek leküzdését
Amerikában folytatott kutatások igazolják, hogy a dohányzásról meditáció segítségével eredményesebben le lehet szokni.
7. tény: A meditáció gyakorlást igényel
Első próbálkozásra az esetek többségében nem sikerül a meditáció, a legtöbben, akik a módszertől várnak gyógyulást, feszültek, stresszesek, nyugtalanok, és a hirtelen lassítás nem egyszerű lépés, a meditáció a zaklatott életvitel után akár unalmasnak is tűnhet. Egy bizonyos időnek gyakorlással kell telnie a meditációhoz szükséges koncentrálóképesség elsajátításához. Ha szeretné elsajátítani a módszert, akkor mindenképpen érdemes gyakorolni és kitartani. Ha viszont úgy érzi, hogy ez nem Önnek való, ne erőltesse.
Természetesen az személyiségfüggő is, hogy kihez melyik relaxációs módszer áll közelebb és kinél mi válik be leginkább. Az autogén tréning, a progeresszív izomlazítás, a mélylégzés, a jóga vagy akár a masszázs is ugyanúgy hasznos lehet.
Tovább Megküzdés a krónikus fáradtsággal és a krónikus fájdalommal
Forrás: WEBBeteg
Bak Marianna, biológus szakfordító; stern.de
