Gyermekpszichológia
Tisztelt Cím! 6 éves kislányunk idén kezdhette volna az iskolát, de feleségemmel úgy döntöttünk, hogy várunk még egy évet. a nevelési tanácsadó szerint kislányunk iskolaérett, de az óvónői is a +1 év kivárását javasolták. Kislányunkkal is többször beszélgettünk erről, ő elsőre nehezményezte a dolgot, de aztán úgy tűnt, hogy elfogadta. A szeptemberi óvodakezdés óta azonban minden hétköznap reggel sírással (nem hiszti, inkább elkeseredett, szomorú sírás) kezdődik, ami az óvodai elköszönésig tart. (A hétvégék boldogan, sok játékkal, kirándulással telnek.) Idén szeptemberig kislányunk nagyon szeretett óvodába járni, hasonló eset nem fordult elő. Beszélgettünk erről is kislányunkkal, ő két dologgal indokolja szomorúságát: 1. nincsenek barátai 2. iskolába akar járni. Idén szeptemberben a következő változások történtek, melyek összefüggésben lehetnek a fentiekkel: Kislányunk barátai iskolások lettek (már 7 évesen). 3 éves kishuga óvodás lett, és egy (vegyes) csoportba járnak. 6 éves kislányunkról talán itt még érdemes elmondani, hogy értelmi képességei átlagon felüliek (óvónői szerint is), érzelmileg azonban: új barátokat nehezen szerez, ragaszkodó, meg akar felelni. Feleségemmel teljesen tanácstalanok vagyunk a fenti helyzet kezelését illetően. Úgy gondoltuk, hogy jót teszünk a gyerekkel, ha még 1 évig óvódába járhat, de most úgy érezzük, mintha kudarcot vallottunk volna. Kérem segítsenek, hogy segíthessünk kislányunknak. Megtisztelő válaszukat előre is köszönöm:
Svábhegyi Gyógyintézet válasza iskolaérettség témában
Kedves Apuka! Azt elmondottakból úgy látom, hogy jót tettek a kislánynak, amikor tartották az óvodában, mert ebből az látszik, hogy érzelmileg nem annyira stabil, hogy a kudarcot jól bírja, márpedig ez együtt jár az élettel, hogy nem sikerül mindig minden jól. Abban tudnak neki segíteni, hogy megláttatják vele az óvoda szépségeit, hogy ő most ott a nagyok közé tartozik, rá felnéznek a kicsik, stb. Támogatni lehet abban is, hogy a nagyok közül akivel leginkább játszik, azt délután, és hétvégén meghívják magukhoz, ami megkönnyítheti, hogy új barátokat szerezzen. Erről beszélgetni is érdemes vele, hogy érdekes felfedezésnek érezhesse egy csoporttársa megismerését, és annak megkeresését, mi szimpatikus benne, amit aztán otthon megbeszélhetnek. Bízzanak abban, hogy önök ismerik legjobban a kislányukat, és bizonyára volt alapja a döntésüknek, viszont érdemes ezt az ajándék évet azzal tölteni, hogy segítik a gyermeket, hogy ki tudjon alakítani egy nyitottabb, és magabiztosabb viszonyulást a világhoz. Üdvözlettel.
A válasz 5 évnél régebben keletkezett, így egyes tanácsok napjainkra túlhaladottá válhattak.