Nehezen tanuló gyerek

Üdvözlöm önöket! Olyan problémával fordulnék önökhöz, hogy van nekem egy 4 éves kislányom aki nagyon nehezen tanulja meg a magyar nyelvet. Ez azért is nagy baj, mert kint élünk Németországban ahol óvodás és a német nyelv pedig egyáltalán nem megy neki. Nem is érti őket és nem is tud válaszolni nekik, pedig már 1 éve oda jár. Gondolom ez abszolut nem jó mert így nem tud együtt működni a társaival és így a barátkozás se megy. Magyarul kb 2 éves kora után kezdett el értelmesebben beszélni, előtte ez az úgynevezett babanyelven beszélt., De még most se tökéletes. A hangokkal is baj van, de a mondatképzéssel még nagyobb a gond. Kérem önöket, tanácsoljanak valamit, mert már én nem tudom mit tegyek. Köszönettel: Hajnal Attiláné

WEBBeteg szakértő válasza beszédtanulás témában

Kedves Attiláné!, Amikor kétnyelvű környezetben nő fel egy gyermek általában nehezebb helyzetben van, mint egynyelvű társai. Sok kérdést kell körbejárnunk, hogy megtaláljuk a legjobb megoldást. Egyrészt a lassú beszédfejlődés hátterét úgy tudjuk felkutatni, ha megnézzük más területen, hogyan halad a gyermek. Milyen a mozgása, értelmi fejlettsége, amennyiben ez is elmaradt, úgy ez irányban kell őt első körben fejleszteni. A mozgás és értelmi fejlődés egyben mozgatórugója a gyermek beszédfejlődésének. Továbbiakban meg kell vizsgálni, hogy a gyermeknek jelenleg van-e, volt-e hallásával gond. Illetve a beszédszervek állapotát is ellenőrizniük kell az orvos kollégáknak. (pl.: Nyelvfék rövidsége stb.) Majd körbe kell járni, hogy milyen környezetben nőtt fel a gyermek, mikor költöztek Németországba, mennyire hallhatta, tanulhatta Önöktől a magyar nyelvet, vagy ennek nem megfelelő, mennyisége okozta a lassúbb fejlődést. Többnyire magyarázza azt, hogy 2 éves kora után kezdett el értelmesen magyarul beszélni, ha Önök keveset tudtak vele magyarul beszélni, mert akkortájt költöztek ki, vagy mert egyik szülő németül beszél folyamatosan a gyermekhez. Az okok feltárására első körben két utat látok, a Magyarországit és a Helyit. Magyar Tanulási Képességvizsgáló Szakértői Bizottságok (és a Orsz. Beszédvizsgáló Sz. B. is) megvizsgálhatja a gyermeket, amennyiben magyar tartózkodási címet tudnak megadni, úgynevezett tanácsadás szinten-ami nagy segítség első körben. Illetve bármely hozzáértő magyar logopédus, magánpraxisban, is segíthet önöknek. A németországi út pedig, amennyiben ott dolgoznak és fizetik a eü. bizt. akkor a gyerekorvoshoz, fül-orr-gégészhez, foniáterhez kell elmenni, majd ő ír beutalót logopédiai vizsgálatra és terápiára. Azt javaslom, mindenképpen menjenek, első körben bármelyik országban, egy fül-orr-gégész orvoshoz, hogy kizárjuk a szervi okokat (hallássérülés, beszédszervek állapotok problémája), majd amennyiben a pedagógus, orvos kollégák is úgy látják, hogy mind mozgás, mind értelmi szinten a gyermek megfelelően fejlődik, akkor keressenek fel logopédust, aki segíti a gyermek beszédfejlődését. Kérdés továbbiak tekintetében az, hogy hol fognak élni hosszútávon, amennyiben kint, úgy talán első körben egyetlen egy nyelvre kellene tanítani a gyermeket, ha tanulási nehézségének oka ez a zavar, akkor német nyelvű logopédus lenne célszerűbb. Amennyiben beszéde mégis erősebb a magyar nyelvi fejlődésben, akkor jó lenne találni egy olyan gyógypedagógust, logopédust, aki minkét nyelvet ismeri, és a magyarul tanítja, segíti őt. Amennyiben magyar logopédus keresésbe fognak, szívesen felajánlom segítségemet, ha megkeresnek magán levélben, akkor országos levelezőlistánkon kereshetek Önökhöz közel élő logopédust. Azonnali segítségként még azt tudom javasolni, hogy játékosan – mondókákkal, dalokkal „kérjük”, motiváljuk őt az ismétlésre, a közös beszédre (magyarul). Sok ugrálással, hempergéssel, forgással, mindenféle mozgással is töltsünk együtt közös időt! Játékosan lenyalhatja ajkairól nyelvével a tejszínhabot, mézet, pudingot. Utánozhatjuk az állatok, járművek hangját stb. Nézegessünk képeskönyveket és kérjük, hogy mutassa meg a képeken lévő tárgyakat. Játszunk sokat a kezekkel, gyurmázás, rajzolás sokat segít. Hosszútávon, az óvodai beilleszkedés és társaival való megfelelő kapcsolat miatt, jó lehet, ha kiválasztanak 1-2 gyermeket, akivel óvodán kívül is találkoznak, kirándulnak, játszanak, a szülők-gyerekek így együtt jobban kijönnek majd egymással, akkor is keresik egymás társaságát, ha még nem beszélnek egymással. A kicsik jól kompenzálják ezt, ha megnyugtatja kislányát, hogy valakit már jobban ismer, szívesen részt vesz a számára idegenebb környezetben is a játékos foglalkozásokon. Ha már egy kis barátja van, már tőle is rengeteget tanulhat, és első körben az a legfontosabb, hogy boldog legyen e csodás életkorban is. Bármi további ötletet, tanácsot szeretnének kapni, szívesen segítek, írjanak nekem magánban. Üdvözlettel.

Itt kérdezhet