Rák fájdalom nélkül?
Tisztelt Dr. Kálnai Tamás Doktor Úr!
A Bátyám január 6-án hunyt el. 45 éves volt, 20 éve naponta 4*-szúrta magát, insulinos cukros volt. Soha semilyen fájdalomra nem panaszkodott. Három tünet volt, ami erősen jelentkezett nála, és a cukornak tulajdonitották: Rettentő alacsony volt állandóan a vérnyomása-60/40 , krónikus hasmenés kinozta "napi 10-12.15. és körülbelül 3 év alatt teljesen elvesztette a zsir-majd az izomtömegét, ezáltal annyira legyengült, hogy ágybanfekvő lett. Nem győzöm hangsúlyozni, soha nem volt fájdalma, néha epegörcsszerű tünetei voltak ha egy kicsit nehezebbet evett. Nem is szedett gyógyszereket. Az utolsó 15 napban erősen véres volt a vizelete, két orvost is kihivtam, azt mondták vesefertőzés kapott antibiotikumot, kész. 12 nap alatt elment a látása. hallása, és teljesen "lelassult" teljesen orientált volt megértett mindent válaszolt is csak rettentően lelassult. Kihivtam a mentőket, gyakorlatilag nem tudtak neki ekg-t késziteni, bevittük a kórházba du.-3-kor másnap délelőtt elhunyt. Előző este még azt mondta a doktornő, hogy este kap vért és rohamos lesz a javulás. Azóta is bánt a bűntudat, hogy hallgattam az orvosra a véres vizeletkor nem vittem kórházba, és félek végignéztem ahogy elvérzik!
Boncolást kértem, aminek az eredménye megdöbbentett:
A halál közvetlen oka: Cachexia Tumorosa, alapbetegség: vesemedence rosszindulatú daganata, Szövődmények: máj metastasis, vékonybél meastasis. A boncmester azt mondta, gyakorlatilag olyan mértékben áttétes volt, hogy ágyéktól gégéig tele volt daganattal a belek külső és belső fala, mindene. A kérdésem az lenne, Tehettünk-e volna valamit, hogy életben maradjon, elrontottam e valamit, és legfőképpen lehetséges-e az, hogy ilyen fokú rákbeteg embernek semmiféle fájdalmai nem voltak./természetesen ez hihetetlen/ Válaszát Előre is Köszönöm: Tisztelettel- Edina
Dr. Piros Zsuzsanna válasza daganatos betegség témában
Kedves Edina! Ne tegyen magának szemrehányást semmiképpen. Mindenki saját magáért felelős elsősorban. Egy súlyosan cukorbeteg felnőtt embernek észre kellet volna vennie saját magán, hogy folyamatosan fogy, erőtlen, ágybanfekvő, tízszer van híg széklete egy nap, meg, hogy véreset pisil. (Biztosan nem csak az utolsó két hétben jelentkezett a véres vizelet). Elég egyszerű vizsgálatokkal a vesemedence daganatot ki lehetett volna mutatni már pár évvel ezelőtt is. Ha máshonnan nem is, akkor a cukorbetegeknél rendszeresen végzett egyszerű vizelet-vizsgálatban látható volt biztosan a néhány vörösvértest, a vér - hacsak mikroszkópos mértékben is. A régi vizelet-leleteken ott kell legyen a "mikroszkópos hematuria" szó. Márpedig a vizeletben lévő vér az valahonnan fölülről jön férfiaknál (veséből, hólyagból) - nőknél persze eredhet a hüvelybemenetből is. A korai, kezdeti elváltozás szinte teljesen gyógyítható lett volna, persze vese-eltávolítással. Egy vesével azért még lehet élni. Persze, ha később már a hasüregben, meg mindenfelé áttéteket képzett a dagatanat, akkor már nem volt gyógyítható, de kezelni (pl. az életét meghosszabbítani, stb.) akkor is lehetett volna. Egyszerűen nem hiszem, hogy ne lett volna fájdalma, csak eltagadta ("disz-szimulált"), vagy titokban fájdalomcsillapítókat is szedett, csak azt a család előtt eltitkolta. Cukrát ellenőrző orvosa is biztosan mondta neki többször is négyszemközt a rendelőben, hogy azért ezt a fogyást, hasmenést, vér-vizelést, stb. csak-csak ki kellene vizsgálni. Ezt az utasítást viszont nem biztos, hogy otthon el is mesélte. Van olyan is, hogy lelkileg feladta, és azért nem panaszkodott. A cukorbaj elég sokszor pszihés elváltozásokkal is jár: teljesen befolyásolhatatlan, makacs, "öntörvényű" jellem is kialakulhat. Úgy értem, hogy olyan ember, aki nem hallgat senkire. Ne viselje testvére halálának terhét semmiképp. Ez a fölösleges korai halál az Ő hibája volt. Nyugodjon békében! Kézcsók
A válasz 5 évnél régebben keletkezett, így egyes tanácsok napjainkra túlhaladottá válhattak.
