Sclerosis multiplex vagy agyi kisérbetegség

Tisztelt Doktornő/Doktor Úr! Szeretném a véleményét kikérni, hogy mi lehet a betegségem. Tüneteim: 2005-ben: diplopia, bal kéz paraesthesia 2006-ban: kettős látás, lábgyengeség 2010-ben: enyhe látótérkiesés, íz és szagvesztés, bal arc fél paraesthesia, jobb lábon paraesthesia 2012. 08-hóban: jobb kéz szorítóereje gyengébb, Gierlich helyzetben jobb fv. Süllyed. Saját reflexek kp. Élénkek, j.fv.-on kissé az ellenoldalinál renyhébbek. Érzőkör: j.fv.-on paraesthesiát jelez. Koordináció: Romberg pos. Vegetatív: urin incont. 2012. 12-hóban: Normotrophiás és normotoniás izomzat. LPP-ban j.o. alsó végtag kissé süllyed, jobb kézzel gyengébben szorít. Saját reflexek testszerte kp. Élénkek, egyenlőek (kivéve j.o. biceps kissé renyhébb ellenoldalinál. Érzőkör és koordinatio ép. Incont. Urin. Két-háromhetente legalább egyszer előfordul, hogy nem bírnak el a lábaim. Az eddigi MR leleteim: 1997. 03. 07.CT: A supratentorialis kamrarendszer középállású, kissé asymmetrikus, egészében nem tágabb. A jobboldali oldalkamra az ellenoldalinál valamivel tágabb. A IV. kamra a helyén van. Jobboldalon a cella media occipitalis sarka mögött kb. 8-10 mm átmérőjű területen, baloldalon a cella media occipitalis sarka mögött kb. 5-6 mm átmérőjű területen a fehérállományban hypodensitas figyelhető meg. Kontrasztanyag adását követően kóros halmozás nem mutatkozott. A leírt elváltozások, demyelinisatios betegség lehetőségét felvetik, a viszonyok pontos tisztázására a koponya MR vizsgálatát javasoljuk. A külső liquor-tér ép. Sem subduralis, sem epiduralis, sem állományi vérzésre utaló CT jel nem ábrázolódott. A csontablakos felvételeken traumás csontszerkezeti eltérés nem mutatható ki. 1997. 03. 07. MR: Sagittalis T1, axialis protondensitású és T2, valamint coronális FLAIR képeken: középállású, egészében normális tágasságú kamrarendszer, a trigonumtájékok jobb túlsúllyal kissé tágabbak. Középvonali helyzetű IV. kamra. Mindkét hemispherium fehérállományában részben a trigonumtájék és occipitalis szarvak környékén paraventricularisan, részben mély fehérállományi és subcorticalis elhelyezkedésben jobb túlsúllyal számos jelgazdag góc figyelhető meg. Szürkeállományi eltérés nem látszik. A jobb oldalkamra trigonumtájékához kb. 10 mm átmérőjű minden jelmenetben a liqourral azonos jelintenzitású cystaszerű képlet, csatlakozik. Vélemény: a leírt fehérállományi elváltozások elsősorban, demyelinisatios betegség részjelenségei lehetnek. 2005. 12. 28. MR: Normális tágasságú és elhelyezkedésű kamrarendszer, a felszíni liqourterek számottevően nem tágabbak. A megelőző 1997. 03. 07.-én készült agyi MR vizsgálatával összehasonlítva az akkor látott fehérállományi gócok jelenleg is megfigyelhetők, mind nagyságában, mind számában valamelyest növekedtek. Kórós kontraszthalmozás intracranialisan nem figyelhető meg. Az ábrázolt intracranialis arteriákon kóros eltérés nem figyelhető meg. Vélemény: Aneurysma az ábrázolt arteriákon nem igazolható. A 97-es vizsgálatkor leírt fehérállományi gócokban progressio észlelhető. 2010. 04. 08. MR: Összehasonlítva az 1997. 03. 07-i koponya MR vizsgálatunk felvételeit a jelen képekkel: annyi változás figyelhető meg, hogy supratentorialisan a fehérállományban mindkét oldalt néhány újabb jelgazdag terület jelent meg T2 súlyozott PD és FLAIR képeken. Egyebekben a látott kép számottevő változást nem mutat. Iv. Kontrasztanyag adását követően az agyállományban kóros kontraszthalmozás nem észlelhető. 2010. 05. 14.CT: j.o. parietalisan 8 mm-es, az occipitalis szarv mellett 13mm-es hypodens területet írt le. 2010. 09. 29. MR: Vizsgálatát az ez év 04. 08-i vizsgálattal összehasonlítva: a statusban számottevő változás nem látható. Kontrasztanyag adása után kóros halmozás nem észlelhető. A CT-vel leírt elváltozásokat jelen vizsgálattal igazolni nem tudom. Vélemény: Előzményével összehasonlítva status idem. 2012. 08. 17. MR: Normális tágasságú, középvonali helyzetű, szimmetrikus kamrarendszer ábrázolódott. A felszíni liqourterek is normális tágasságúak. Az occipitalis kamraszarvak körül a fehérállomány változatlan mértékben jelintenzív. A kamraszarvak körül, a corpus callosum területén enyhe baloldali túlsúllyal, számos 3-5 mm-es, a T2 jellegű képeken jelintenzív góc ábrázolódott, melyek száma és mérete az előző (2010.04.08.) vizsgálathoz képest nem változott. Kóros kontraszthalmozás sem a leírt gócok megfelelően, sem máshol nem ábrázolódott. Vélemény: Multiplex fehérállományi lassio mindkét oldalon, enyhe baloldali túlsúllyal, melyek morfológia és lokalizáció alapján, demyelinisátiós gócok megfelelnek. Az előző (2010. 04. 08.) satushoz képest progresszió nem igazolható. A 2010. 04. 08-i vizsgálaton a 2005. 12. 28-i satushoz képest baloldalon a gócok száma növekedet. 1997-ben sclerosis multiplex volt a diagnózis 2012.12.10-ig, de ezt megváltoztatta az orvosom 2 nap múlva agyi kisérbetegségre. Nem rég mikor az 50 kg-os fogyással kórházban voltam egy SM betegekkel foglalkozó doktornő azt mondta, hogy a jobb oldali gyengeség és a fogyás is az SM miatt van. Azóta két neurológus és radiológus is ugyanazt mondta, hogy SM. Szeretném kikérni a véleményét, hogy most végül is melyik lehet a kettő közül? Nem tudom, hogy mit tegyek, engedjem vagy sem az agyi kisérbetegsére adandó infúziót vagy sem? Ha mégis Sclerosis multiplex akkor mit tegyek vagy hóvá, forduljak? Ha SM nem teszek-e rosszat az infúziós kezeléssel? Ne haragudjon a hosszú levélért. Tisztelettel: K. Szilvia

Dr. Kerekes Éva válasza kisér betegség témában

Tisztet Érdeklődő! Remélem, nem gondolta komolyan, hogy bárki is látatlanban csak Ct és MR leletek alapján fog állást foglalni? Nem tudom, miért van két orvosa, De biztosan tudom, hogy a problémája ebből adódik. Válassza ki azt, amelyikben jobban bízik, és bízza rá magát! Engedje, a neurológusa irányítsa a kezelését! ő tudja, mivel kell kezelni, és mik a mellékhatások! Jobbulást kívánok!

Itt kérdezhet