Izomrángás
Tisztelt Doktornő! 31 éves vagyok, 2,5 éves és 7 hónapos Kislányaimmal otthon vagyok. Egészséges a mai világban uralkodó helyzethez képest amennyire lehet kiegyensúlyozott életet élek, de szorongós típus vagyok. Panaszaim szülés után 3 hónappal szeptemberben kezdődtek, nem forgó jellegű szédüléssel, (szoptatást abba kellett hagynom a kapott gyógyszerek miatt, ami a szédülésre nem használt), ami órákon át tartott, gyakori napi szintű tenzios jellegű fejfájással, izommerevséggel a tarkóban, bizonytalanságérzéssel, tompult, kótyagos érzettel, bal lábfej, bal kar, és bal arcféltek bizsergéssel, néha hangyamászás szerű érzettel. Szinte azonnal kivizsgáltattam magam a háziorvos javaslatára, magánúton. Készült szeptemberben agykoponya natív MRI: negatív, készült nyaki és háti gerinc szakasz MRI: negatív, bár javasoltak tartásjavító tornát illetve a nyaki szakasznál érdemes figyelni, nehogy gerincsérv legyen későbbiekben., Deréktáji szakaszról nem készült MRI. Közben a kezdeti tünetekhez társult test szerte fellépő izomrángás ami leginkább a bal láb talpának belső részére és a vádlira koncentrálódik, bőr alatt, szemmel is látható. Hol hetekig intenzívebb, hol enyhül, de azóta is jelen van. Emiatt októberben készült Simó doktornőnél egy ENG (akkor még nem volt ennyire intenzív az izomrángás, de már jelen volt), ami negatív lett. November elején készült egy EEG vizsgálat, ami szervi eredetű kóros eltérést nem mutatott. Negatívnak minősült. Fizikai vizsgálatok (több neurológus látott) negatívak voltak. Homályos látásra panaszkodtam, vep vizsgálatra nem jutottam el, de az egyik szemem 1,5 a másik 2-es távolra, optikai vizsgálatot követően kaptam szemüveget. Időközben elkezdtem tornázni, jógázni, tudatosan odafigyelni magamra. B vitamin komplex, magnézium kúrába kezdtem. Azóta a szédülés elmúlt, a fejfájás, tompaság érzet szintén. Közérzetem jobb lett. Az izomrángás megmaradt, test szerte is, de leginkább a bal talp, bal láb szakaszán, amihez most, december végén társult a bal láb fájdalma, ami két hete tart, nem tudom, hogy a fájdalomtól vagy mástól, de gyengébbnek érzem. Nem végzek megerőltető mozgást. Pszichiáterrel enyhe szorongásoldót és terápiát kezdtünk, mivel a több hónapja tartó bizonytalanság és a betegségektől való félelmem felemésztett lelkileg. Én úgy látom a bal lábam vékonyabb lett, izomzatra is, attól félek, hogy ALS betegségem van. Újból végig kéne járnom a vizsgálatokat? Nem tudom mi tévő legyek. Nagyon elfáradtam már ebben az elmúlt 4 hónapban. Orvos családból jövök, sajnos túl sok mindent láttam gyerekként. Édesanyám MSA beteg volt. Kérem segítsen merre érdemes elindulnom még? Köszönöm válaszát!
Dr. Szappanos Zsuzsanna válasza nosophobia témában
Kedves Kérdező! Legfőbb tünete a nosophobia, azaz a betegségtől való félelem. Ennek kezelése folyamatos , komplex formában történik, melynek része a gyógyszer, amit látom, már megkapott. A gyógyszeres kezelés mellett szükséges a célzott egyéni pszichoterápia is, melyet nem a pszichiáter, hanem speciálisan képzett pszichoterapeuta tud biztosítani. Hasznos segítség a fizikoterápia is, melyet torna, jóga formájában már ösztönösen elkezdett. Még ezek mellett is lehetnek kisebb nagyobb ingadozások az állapotában, de nem indokolják, bármilyen egyéb irányban elinduljon. Koncentráljon a lelki zavar megoldására, mely minden eddigi tünetének hátterében ott van. Minden jót kívánok. Üdvözlettel.
