Önbizalomhiány, paranoia

Tisztelt Doktor úr/nő! Gyakran érzek bizonytalanságot az emberekkel szemben. Akár barátom az illető, akár idegen, mindig úgy érzem, hogy csupán át akar verni, viccet csinál belőlem, vagy kibeszél a hátam mögött. Sajnos gyakran érzem az önbizalom hiányát is. Az utcán félek, hogy az emberek esetleg megnéznek, mit gondolnak és kényszeresen próbálom, hogy minden tökéletes legyen rajtam. Ha belenézek a tükörbe, helyesnek találom magam, de például van egy kisebb keloid heg hátul a nyakamon, amit próbálok elrejteni. Szinte alig látszik, a hajam is eltakarja, de mégis ha valaki mögöttem áll, akkor csak ez jár a fejemben. Szüleim 7 éves koromban elváltak, majd véget nem érő háború dúlt a két fél között, mely nővéremen és rajtam csattant leginkább. 15 évesen anyám élettársa hatására elvittek apámhoz, miszerint "ő majd megnevel". Ez részben pozitívan érintett, hiszen akkoriban rendszeres veszekedés volt az élettárs és köztem. Másrészt viszont dühös voltam anyámra, hogy kirakott otthonról. Apámmal való kapcsolatom jó volt, bár igen racionális típus, feltételezem empátia hiányban szenved. Szeretetét többnyire pénzzel próbálta kimutatni. A gyámhatóság közel 3 évig vizsgálta, hogy hol legyek elhelyezve, mert később anyám vissza akart kapni. Volt egy nagyobb vitánk, amikor haza akart vinni, de egy kisebb ideg-összeroppanást kaptam 15-16 évesen: Elsötétült minden, csupán futni akartam. Később 17 évesen vissza kellet költöznöm anyámhoz. 18 évesen Bécsbe költöztem, apámmal kisebb veszekedések után megszakadt a kapcsolatom, anyámmal jóban vagyok. Barátaim nagy részében csalódtam. Legelső barátnőm 2-3 éven keresztül játszott csupán velem, naivan követtem. Ezek után 2 hétnél tovább nem bírtam egy lány mellett se, normális kapcsolatom nem volt. Emelet kiskoromban kialakult egyfajta szexuális perverzióm, szeretek megkötözve, alárendelve lenni, melyet mindig titkoltam. 15 éves koromtól füveztem, majd más drogokhoz is nyúltam. Pár hónapja nem csinálok semmit, szerencsére függő sosem voltam.

Kovács Piroska válasza személyiség problémák témában

Kedves Fiatalember! Ön leír egy nehéz felnövekedést és egy kamaszkori élethelyzetet sok valós és megoldatlan problémával, amiből nem egy terápiát igényelne. Emellett nem írja, hogy tulajdonképpen miben is várna segítséget. Gondolom azonban, mivel sok minden zavarja illetve változni és változtatni szeretne, így tanácsos lenne személyes segítséget igénybe vennie, amennyiben kész megküzdeni önmagáért saját magával...- a munkát ugyanis Önnek kell elvégeznie. A szakember ebben csak az utat tudja mutatni Önnek. Üdvözlettel.

Figyelem! A válasz nem helyettesíti az orvosi vizsgálatot, diagnózist és terápiát.
A válasz 5 évnél régebben keletkezett, így egyes tanácsok napjainkra túlhaladottá válhattak.
Megválaszolva: 2013. január 17.

Kérdések és válaszok: Pszichés betegségek

Beteges féltékenységre gyógymód? milyen...
Érdeklődni szeretnék, hogy ha apukám betegesen féltékeny és anyukámat már terrorba tartja ezzel hova lehet fordulni gyógykezelésért? párterápia? pszichológus?...
Agresszivitás
Kedves Dr.Úr! Ezt röviden igazán nem lehet le irni, de meg- probálom. Közel, ár 3 éve h ezzel a helyzettel bajlodunk, de nincs megoldás és egyre rosszabb a...
Depressziós betegség?
A párom nagyon labilis idegrendszerű., Amióta a gyermekünk meghalt 28 évesen vétlenül egy autóbalesetben, azóta iszik is.Nem sokat, de ettől aztán nagyon...
Kényszergondolatok vásárláskor
Az elmúlt pár évben nem tudom mitől, de furcsa dolgokat csinálok. Nem merek internetről ruhát rendelni mert úgy érzem pszichésen nyugodtan magam, ha boltból...
Paranoid viselkedés belátás nélkül
Tisztelt Doktornő, azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy mit tehetek akkor, ha az élettársamnak (52 éves férfi) hónapok óta üldözési mániája van,...
Antidepresszáns gyógyszerinterakció
Tisztelt Doktor Nő! Tavaly szeptemberében kezdtek kezelni pánikbetegséggel, szorongással. Szédüléssel járó panaszok, izzadás, erős szívdobogás, homályos...