Evészavar gyanúja - kihez érdemes fordulni, ha a beteg nem is érzékeli problémának a változásokat?

Egy családtagommal, egy 17 éves fiúval kapcsolatban írok, aki korábban soha sem sportolt, és nem ügyelt az étkezésére (főleg tésztákat fogyasztott), néhány (kb. 5-6 kiló) súlyfelesleg lehetett rajta. Jelenleg 189 cm körül lehet, és ehhez kb. 67 kg. Az ijesztő az, hogy az utóbbi hónapokban csak fogy, és mindezt tudatosan: minden ételről tudja, hány kalória, étkezést megelőzően és követően is megméri magát, majd bűntudata támad, és elmegy futni. Ezzel együtt egyre erőtlenebb, gyakran szédül. A széklete természetes módon már nem rendszeres, minden nap (!) bevesz egy szűzteakapszulát. Korábban lusta volt a sulis dolgokhoz, most abszolút perfekcionista. Sajnos csak ritkán tudok vele találkozni, interneten keresztül próbálok kicsit közelebb kerülni hozzá, de ezt persze nem lehet egyből, ha eddig nem volt mély a viszonyunk. Viszont félek, hogy erre most nincsen idő, és azonnal kellene valami szakmai segítség, nem szeretném megvárni a legnagyobb bajt.Ő nem látja ezt gondnak, és sajnos a környezetének egy részétől is megerősítést kap, a háziorvosa pedig egyenesen megdicsérte, hogy a fogyással, mennyi jót tett az egészségének. Az anyukájával él együtt, aki szintén látja, hogy baj van, bár akkora problémának nem tekinti, mint mi néhányan a családból A fiú édesapja, bár szeretik egymást, elég zűrös alak, csak ritkán találkoznak, valószínűleg ez is erősen közrejátszhat. A kérdésem az lenne, hogy a szülők beleegyezésével Ön szerint van-e bármiféle lehetőség ingyenes vagy támogatott egyéni terápia igénylésére, illetve, mennyire érdemes ez, ha semmi belátása és motivációja nincs rá jelenleg a fiúnak. Kisvárosban élnek, szóval családterápia sajnos szóba sem jöhet, az pedig, hogy egyből pszichiátriára kerüljön, ha valóban kiderül, hogy ez már evészavar, biztosan nagyon megrémítené. Tanácstalan vagyok, hogy egyáltalán milyen kezdőlöket segíthetne. Nem várhatjuk, hogy egyszer csak talán feleszmél valami hatására. Egyelőre a tüneti kezelés is segítene, viszont ha evészavarról még nem is beszélhetünk, akkor is okkal történik ez.. Köszönöm

Dr. Veress Dóra válasza fogyás témában

KEdves Kérdező! A kulcsmondata az olt, hogy a fiúnak semmi belátása és motivációja sincs. Ha ez így van, akkor nem nincs értelme a pszichoterápiának, mivel ott saájt magának kell felismernie azt, hoyg gondjai vannak és külső segítséggel ugyan, de magának kell megváltoztatni az életét olyan irányba, hogy jól működjön tovább. Annyit tud tenni a barátjáért, hogy a negatív következményekre hívja fel a figyelmét, amiket egyébként már önmaga is megtapasztal, és így próbál rávilágítani arra, hogy valami nincs rendjén vele és segítségre van szüksége. Azt kell elérni, hogy az ismerőse saját akaratából kérje szakember segítségét.

Itt kérdezhet