Nincsenek gondolataim, szorongás
Tisztelt Doktornő! 25 éves koromban diagnosztizáltak téveszmékkel, mostanában 32 éves koromban változtatták meg skizoaffektív zavarra. A gondom az, hogy nincsenek gondolataim, főként ha akár ismerős vagy ismeretlen ember társaságában vagyok. Emiatt szorongok is. 25 éves koromban volt testen kívüli élményem, amit traumaként éltem meg. Önmagamban akkori mániás gondolataimban nagyot csalódtam, ekkor kezdődött a betegségem is. Azóta küzdök ezzel az üresség, érzelem nélküliség és gondolat nélküliség érzéssel, létezéssel. Olyan, mintha kívülről szemlélném az eseményeket, önmagammal semmilyen kapcsolatom nincs. A memóriám is rossz, nem jutnak eszembe triviális dolgok sem, ami még jobban megnehezíti a kommunikációt. Például kollégák nevét nem tudom felsorolni akikkel együtt dolgoztam 6évig. Nem kedvelem a saját magamat sem, semmibe nézem személyemet, így is viselkedem., De talán egész életemben nem voltak gondolataim, csak ilyen szituáció elemzőek, és múlton rágódóak. Annyira kihat életemre, hogy a szakmámnak megfelelő munkát sem tudok vállalni (mérnöki), főként az emberekkel való kommunikáció és érintkezés ami lehetetlenné teszi elviselni a munkahelyet. Minden feladat, probléma óriási kihívást jelent számomra. Kérdezném, hogy, hogyan lehetne felülkerekedni ezen a gondolatnélküliségen?
Dr. Pálvölgyi Rita válasza skizoaffektív zavar témában
Tisztelt Kérdező, A skizoaffektív zavarra a hangulat és az állapot ingadozása, hullámzása jellemző. Bizonyos fázisában jelentkezhetnek az Ön által leírt panaszok. Kezelőorvosával kéne beszélnie, és esetleg kezdeményezni a gyógyszerelés változtatását. Az állapot javulásáig olyan munkát kéne keresni, ami kisebb megterhelést jelent, és ellátható ezekkel a panaszokkal is. Üdvözlettel.
A válasz 5 évnél régebben keletkezett, így egyes tanácsok napjainkra túlhaladottá válhattak.
