Kimerültség, trauma

Tisztelt Dr. Pálvölgyi Rita! Nehezen kezdem a mondanivalómat, nehéz róla beszélnem. 33 éves vagyok, rendes házasságban élek, van egy 5 éves gyermekem, jó anyagi körülmények között élünk, dolgozunk és normális életet élünk a feleségemmel. Jelenleg 2 helyen dolgozom az egyik a főállású munkám a másik pedig a saját cégem. Az elmúlt időszak rettentő sok munkával telt, stresszel és aggodalommal. (munka terén) Egyik este (kb. 1 hete) mézeskalácsot sütöttem a kisfiammal, amikor fel kellett vágnom a tésztát egy pillanatra átfutott az a fejemen, hogy "milyen durva lenne ha most bántanám a gyerekem. Aztán az suhant át a fejembe, hogy mi lenne ha velem történne valami és ketten vagyunk itthon, Láttam magam előtt ahogy szegény sír mellettem miközben én holtan fekszek a földön." Ez az egy másodperc alatt lezajló gondolatmenet annyira kiborított, hogy elkezdett remegni mindenem, vert a szívem nyomott a mellkasom, a kést azonnal eltettem, leültem a kanapéra és hívtam a feleségemet, hogy jöjjön haza mert rosszul lettem. Annyira rosszul lettem, hogy hánytam és az idegtől hasmenésem lett. A gyermekemet soha nem tudnám és nem is akarnám bántani, természetemre sem jellemző ez a viselkedés. Azóta minden nap ez nyomja a lelkem, hogy mi történt velem, hogy lehetek ilyen ember, hogy ez egy pillanatra is átfutott a fejemben. Csak erre gondolok, ha együtt vacsorázunk a feleségemet megkérem, hogy azonnal rakja el a kést ne mellettem vágja a kenyeret mert rögtön ez jut eszembe és elkezdek rettegni, hogy talán megőröltem. A hangulatomat is befolyásolja ez a dolog magamat okolom és nem merek nem akarok a gyermekem közelébe lenni mert félek nehogy megőrüljek és baj legyen. Ő a legfontosabb és a feleségem az életemben. Bejelentkeztem egy szakemberhez hátha a stressz vagy a fáradtság az ok, de csaj január 4.-én tud fogadni legkorábban. Azon az egy eseten kívül nem történt több ilyen gondolatmenet, de az annyira megviselt, olyan, mintha ott egy traumát szereztem volna. Velem van a baj? Megfogok bolondulni? Kérem segítsen, hogy ne gyötörjem magam tovább amíg eljutok a pszichológushoz januárban. Üdvözlettel.

Dr. Pálvölgyi Rita válasza Kényszergondolat témában

Tisztelt Kérdező, A felmerült gondolatot kényszergondolatnak nevezzük. Szorongásos betegség, melyre az jellemző, hogy bár óriási szorongással járhat, a megőrüléstől nem kell félni, és az ebben szenvedő soha nem követi el, amitől fél. Amíg eljut pszichológushoz, esetleg jó lenne átmenetileg nyugtatót szedni / Rivotril, Xanax, Frontin/. Ezekkel együtt alkoholt nem tanácsos fogyasztani. Üdvözlettel.

Tőle szeretnék kérdezni