Tisztelt Doktornő!
Tanítványom (9 éves) óvodai nevelésben nem vett részt, édesanyja elmondása szerint fiát viselkedése miatt eltanácsolták. Az óvoda vezetőjétől szerzett információim szerint a gyermek 4 évesen olyan viselkedési problémákat mutatott, amelyet nem tudtak kezelni. Nevelési tanácsadóban vizsgálták, még egy év óvodai nevelést javasoltak – bár a gyermek nem vett részt óvodai nevelésben! (2008. március 28.) 2008. évi elsős beíráskor az édesanya felkereste iskolánkat, hogy a vizsgálat eredményei ellenére mégis első osztályba írjuk be gyermekét. Intézményünk újabb vizsgálatot kért a Nevelési Tanácsadótól. 2008.06.04-én kelt pszichológiai vélemény szerint „Kontrollálatlan, esetenként impulzív viselkedése miatt feltétlenül indokolt kis létszámú osztályban való elhelyezése. Tekintettel arra, hogy ezt területileg illetékes általános iskolája nem tudja biztosítani, feltétlenül indokolt vadaskerti kontroll vizsgálata, és szükség szerint medicinális terápia alkalmazása.”
A kért vadaskerti kontroll nem jött létre a szeptemberi tanévkezdésig, és a gyermek óvodai nevelésbe sem kapcsolódott be.
Az édesanya mindennek ellenére ragaszkodott a beiskolázáshoz. Elmondása szerint fia évek óta gyermekpszichiátriai kezelésben részesül. Melipramin – Ripedon terápia.
A gyermek általános iskolai beilleszkedése nem sikerült. Bizarr viselkedése, indulatossága, figyelemzavara miatt állandó konfliktusba került társaival, nevelőivel. Első osztályfőnöke már a 2008 őszén kelt Szakértői javaslat iránti kérelemben megjegyzi, hogy a gyermek viselkedése a gyógyszeradagtól függően kezelhetetlenül impulzív vagy teljesen lelassult – sokszor elaludt a délelőtti órákon. Az édesanya elmondása szerint a gyógyszeradagolásában következetes, az eltéréseket az étkezések cukortartalma vagy időjárási frontok okozzák.
2008. 10.27 és 2008.11.07 között a Vadaskert Kórház és Szakambulancia Gyermekosztályán kezelték. Gyógyszeres terápiának Ritalin készítményt javasoltak, valamint egyéni, intenzív, komplex gyógypedagógiai fejlesztést.
A szülő azonban nem volt elégedett a gyógyszeres kezeléssel, ezért - az eddig is használt Melipramin – Ripedon terápiára tértek vissza.
2009.01.15-én a budapesti 1.sz.tanulási Képességet Vizsgáló Szak. Bizottság a szülő kérésére – a sajátos nevelési igényű gyermekeket oktató-nevelő általános iskolát javasolta, valamint a Gyermekjóléti Szolgálat, a Családsegítő Szolgálat gondozását, folyamatos gyermekpszichiátriai kontroll mellett. A gyermek iskolai viselkedése az SNI (EÁI) csoportban sem javult, a gyógyszeradagolás továbbra is esetlegesnek tűnt, átaludt délelőttök és kezelhetetlen tombolás váltakozott. Az édesanya és a családgondozó felé is jeleztük a problémát, tavasszal közös napirendet készítettünk az édesanya és fia számára –, de értékelhető fejlődés nem történt. A tanév végére sajnos a gyermek nem sajátította el a továbbhaladáshoz szükséges ismereteket. Folyamatosan jeleztük a szülő felé, hogy iskolánk nem tudja a gyermek fejlődését biztosítani, s felajánlottuk, hogy segítünk megfelelő intézményt keresni.
A bemutatott orvosi igazolások tanulsága szerint, a gyógyszeres terápia jelenleg (2010 január)
Meliprytamin (25mg) -1 /nap, illetve Ziperid (1 mg) 2*1 /nap. A szülőt kértem, hogy az esedékes gyermekpszichiátria kontroll alkalmával jelezze a kezelőorvosnak, hogy a gyermek viselkedése továbbra is elfogadhatatlan.
Mindennapos, állandó problémák:
• Fokozott mozgékonyság – a tanórákon is, a szünetekben is állandóan rohangászik, a helyét és az osztálytermet is elhagyja, szóbeli kérésekre nem reagál.
• Fokozott étvágy, érkezéstől távozásig folyamatosan eszik, ha a szülő által csomagolt 2-3 szendvics elfogy, a tízórai időpontjáig kiabálva követel ételt, társai ennivalóját elveszi, lezáratlan tízórait megdézsmál, esetenként a szemetesekből is megkísérli a maradékok elfogyasztását.
• Indulatait nem képes kontrollálni, mindennap többször előfordul, hogy saját és társai taneszközeit lesöpri, ledobálja, összefirkálja, megtapossa.
• Dühét rendszeresen úgy fejezi ki, hogy társai, tanítója elé áll szétterpesztett lábbal és fejét előre tartva torka szakadtából üvölt.
• Trágár, leggyakrabban a nemi élettel kapcsolatos jelzőket és kifejezéseket használ.
• A kitörések után bocsánatot kérve ölelgeti, puszilgatja, nyalogatja, akit megbántott.
• Rendszeres a tettlegesség, felborítja, megrugdossa, harapja társait.
• Szükségleteinek alig tud parancsolni, többször előfordul, hogy az iskolaudvaron vizel.
• Rendszeresen lehúzza saját és megkísérli lerángatni társai alsóneműjét.
• Az osztályteremben, folyosón, ebédlőben, udvaron földre veti magát, henteregve tombol.
• Mindennapos a köpködés és a szándékos böfögés.
• Mindennapos a sírás.
• Több ízben előfordult, hogy a nemi aktus mozdulatait és hangjai adta elő tanórán.
• Ajtó bezárás, kollégák és társak be és kizárása, villanykapcsolgatás, indokolatlan csengőhasználat napirenden van.
• A székek és tanulóasztalok felborogatása, bútor és falrugdosás mindennap előfordul.
• Többször engedély nélkül elhagyta az iskola területét.
Az iskolai – közösségi élet egyetlen szabályát sem képes 5-6 percnél hosszabb ideig betartani. Figyelme szétszórt, gyakorlatilag mérhetetlenül rövid idejű.
Társait megfélemlíti, a szülők rendszeresen jelzik, hogy a gyerekek otthon szorongva és felháborodottan panaszolják az iskolai történéseket. Négy tanulónál jelezték, hogy komoly gondot okoz az iskolába indulás, a gyerekek nem akarnak bejönni. Egy tanulónál olyan tünetek is jelentkezetek, (homlokát, száját üti, dadog) amely gyermekpszichiátriai – gyógyszeres kezelést indokol: Atarax tabletta (Ugyanaz a gyermekpszichiáter írta fel a gyógyszert, aki tárgyalt tanulót is kezeli!)
A gyermek beillesztése a iskolai közösségbe – sikertelen. (2008 szeptember – 2010 január)
A további kísérletezés az iskolai közösség alapvető biztonsághoz, tanuláshoz valójogait korlátozza.
Tisztelt doktornő!
Kérdéseim:
- Várható-e valamiféle javulás a fentiek ismeretében?
- Kérhetek –e a szakorvostól, konzultációs lehetőséget hivatalosan – családsegítő szolgálaton keresztül? (informálisan elutasított – a gyermek személyiségi jogaira hivatkozva – ezt megértem)
- A Vadaskerti intézményen kívül (a szülő nem akar élni a felajánlott – bentlakásos iskolai –intézményi neveléssel) milyen speciális iskolatípust tud javasolni? (Pest megye)
Válaszát előre is megköszönve:
X. Y.
Gyógypedagógus
Dr. Papp Júlia válasza gyermekpszichiátria témában
Kedves Kérdező! Többféle kérdés is megfongalmazódik bennem a fent említett eset kapcsán. Kérdéses számomra a megfelelő szülői együttműködés. Azaz betartja-e a szülő az orvos által előírt gyógyszeres és egyéb tanácsokat pontosan, megfelelő gyakorisággal hordja-e gyermekét kontrollra, kezelésekre. A szülő felelősség a gyermek viselkedésére nézve fontos, hiszen a magatartásba az otthonról hozott elemek beépülnek, vagyis, ha otthon a leírtakhoz hasonló viselkedést lát, vagy kontroll hiányában a tv-ben, azokat a gyerek beépíti saját repertoárjába, hiszen annak tiltása nem történik meg (viselkedésünk ún. tanult elemei). A neveléshez hozzátartozik a "megfelelő példa mutatásán" kívül a már kialakult magatartás irányítása, azaz a helyes viselkedés megerősítése, a nem helyes elkerülése. Ha mindezek otthon nem történnek meg, akkor nem elég a szakmai kezelés. Bár történt több alkalommal pszichológiai-pszichiátriai vizsgálat, én indokoltnak látok egy újabbat. Többféle kórkép is járhat együtt magatartásproblémákkal: hiperaktivitás és figyelemzavar, gyermekkori viselkedészavar, depresszióhoz-szorongáshoz társuló magatartászavar, tanulási zavarok és átlagtól alacsonyabb intellektus. Nem tudom az utóbbi két betegség irányában voltak-e vizsgálatok. A pontos diagnózis (akár egyszerre több is) határozza meg a megfelelő gyógyszeres terápiát (melyből többféle létezik, lehet hosszabb időt igényel a megfelelő megtalálása) és ez alapján történik az iskola kiválasztása is. Konkrét iskolát én nem tudok ajánlani, viszont az aktuális intézmény (azaz Önök) is kérhetik a Tanulási Képességet Vizsgáló Szak. Bizottság ezirányú újabb vizsgálatát, amely bizottság pedig a gyermek aktuális állapotának megfelelően jelöl ki iskolát a számára. Ezt a választást a szülő vagy elfogadja vagy ha nem ért vele egyet, akkor ismét újabb intézményt jelölnek ki a gyermek számára. Tehát a bizottság szülői egyetértéssel választ tanulási intézményt. Mindezek mellett azonban Önök bármikor fordulhatnak a Gyermekjóléti Szolgálat, Családsegítő Szolgálat (más esetben is) felé, illetve jelezhetik problémáikat, kérdéseiket a kezelő pszichiáter felé. A gyermek magatartásának javulását csak a diagnózis és megfelelő terápia függyvényében lehet prognosztizálni. Ha úgy érzik segítségre van szükségük, nyugodtan jelezzék az előbbiekben részletezett szervek felé.
Figyelem! A válasz nem helyettesíti az orvosi vizsgálatot, diagnózist és terápiát.
A válasz 5 évnél régebben keletkezett, így egyes tanácsok napjainkra túlhaladottá válhattak.
Megválaszolva: 2010. január 25.
