Évszázados tanácsok

   "Az embernek a természetében rejlik hogy szeret segíteni magán. „Segíts magadon, az isten is megsegít", elvet a konyhaművészetben is sokat alkalmazzuk. Ott kezdődött a legnagyobb ilyen segítség, amikor az ősember nem ropogtatta a buza magját nyersen, hanem valahogyan rájött arra, hogy megőrölje és kenyeret készítsen belőle. A keményhéju buzaszem sok salakanyagot tartalmaz, a modern malmok ledarálják róla a korpát és visszamarad a mag belsejéből a finom fehér liszt, amely salakanyagban sokkal szegényebb. A kelesztéssel megpuhított fehér kenyér sokkal könnyebben megemészthető, mint a korpás barna lisztből készült, tömöttebb összeállásu barna kenyér. A beteg embernek általában a fehér kenyér, a zsemlye egyik legjobban emészthető könnyű eledele.

   "Ezek után könnyen érthetővé válik, hogy általában véve az az étel könnyebb, amelyiknek megemésztése könnyebben, rövidebb idő alatt megy végbe, az az étel tehát, amelynek sok a nemes alkatrésze és kevés a salakja.

   "Ez a pár példa világosan bizonyítja, hogy a beteg ember elvesztett ösztöne helyébe a tudásnak kell egyrészt korlátot állítania, másrészt pótolnia kell a szükséges, de hiányzó kiválogatást. Azért mindenkinek tudnia kell valamit abból, hogyan táplálkozzék a beteg ember.

A táplálkozás

   "A táplálkozás alatt a legtöbb ember a tulajdonképpeni tápanyagokon kivül úgynevezett élvezeti szereket is szokott magához venni, de a tápláléktól függetlenül is szokásos az egész világon csaknem mindenütt egyik vagy másik fajta élvezeti szer használata. Ezek az anyagok, amelyeknek a táplálkozásban semmi szerepük nincsen, amelyek nélkül tehát meg lehet élni, különböző vidékeken különbözők: tea, kávé, dohány, hasis, ópium, kokain és a szeszes italok.

A nálunk használatos élvezeti szereket két csoportba oszthatjuk, az egyikbe tartoznak a kávé, tea és dohány, a másikba a szeszes italok. Ez a csoportosítás az ártalmasság foka szerint történik, mert minden élvezeti szer többé-kevésbé ártalmas. A kávé és a tea izgatja az idegrendszert, élénkítő hatással van, és különösen a kávé a fáradtság érzetét szünteti meg. Ezért szokták a kávét reggel felkelés után és ebéd után fogyasztani. A tea hasonló hatású, de gyöngébb. Mindkettőnek mérsékelt fogyasztása felnőttek számára kétségtelenül ártalmatlan, gyermekeknek azonban, különösen kávét még tejjel keverve sem volna szabad adni. Nagy mennyiségben a kávé, különösen szellemi munkásoknál, akik az álmot kergetik el vele éjjeli munkánál és kábítják el nagy kávéadagokkal a fáradtságérzést, a szívműködés különböző rendetlen tüneteit okozhatja. Tartós ártalmat azonban egyik sem okoz, a fogyasztás megszüntetésével a tünetek is elmaradnak.

   "Ami az egyes tápanyagokat illeti, azokról fölösleges részletesen beszélni, mert hiszen az általában szokásos tápanyagok valamennyije olyan, amit egészséges ember szervezete minden nehézség nélkül meg tud emészteni. A gyenge gyomruak pedig a következő fejezetben találnak útbaigazítást. Csak éppen fel kell hivni a figyelmet azokra a tápanyagokra, amelyekről az utóbbi időben kiderült, hogy az egészség fentartásához okvetlenül szükséges anyagokat tartalmaznak a már emlitett tápanyagokon kivül. Ezek az anyagok az úgynevezett vitaminok, amelyek elsősorban a friss növényi táplálékban vannak, bár csak kis mennyiségben, de hiányuk a táplálékban mégis sokféle betegségnek lehet az oka.

   "A táplálkozásnál azonban nemcsak a táplálék mennyisége fontos, hanem az elkészítési módja is. Említettem már, hogy egészséges emberek nyers táplálékkal is kijönnek, de azért a főzést általában nélkülözni mégsem lehet, mert sok olyan tápanyagot tesz a sütés és főzés emészthetővé, ami különben az emberi táplálkozás számára nem volna használható. A főzés ugyanis fokozza a táplálék emészthetőségét azáltal, hogy a sejtfalakba zárt sejttartalmat hozzáférhetővé teszi az emésztőnedvek számára, a táplálék ízletes elkészítése pedig az emésztőnedvnek elválasztását élénkíti. Csak azt a táplálékot emésztjük meg igazán, amit jó étvággyal fogyasztottunk.

   "A túlzott táplálkozás legkitűnőbb következménye az elhizás. Az ember emésztőkészüléke ugyanis ugy van megalkotva, hogy a gyomorba került egész táplálékmennyiséget feldolgozza és a bél falán keresztül felszívja a vérkeringésbe, akár van szüksége a szervezetnek az egész mennyiségre, akár nincsen. A szervezet ugyanis a még meg nem emésztett táplálékból nem tudja megállapítani, mire van szüksége és igy a fölösleges táplálék-mennyiség nem távozik változatlanul a szervezetből, hanem a vérkeringés utján az egész mennyiség eljut a szervezet egyes részeihez és csak az elhasználás után a bomlástermékek távozhatnak a szervezetből.

   "A fehérje a táplálkozásban tehát két szempontból fontos, az egyik egész­ségügyi, a másik a gazdasági szempont. Ami a gazdasági szempontot illeti, evvel azért kell foglalkoznunk, mert a tápanyagok közül a hus a legdrá­gább, már pedig, ha valóban olyan nagymennyiségű: napi 180-200 gramm fehérjére van szükség, akkor azt másképpen, mint a húsból megszerezni nem lehet. Ha ellenben elfogadjuk a modern vizsgálók kutatásainak ered­ményeit, akkor a táplálkozást sokkal olcsóbbá tehetjük, mert a növényi tápanyagok olcsóbbak és ezekből is kikerül a szükséges fehérjemennyiség.

   "A szervezet felépítésében elsősorban a fehérjenemü anyagok szerepelnek. Nincs egyetlen élőlény sem, amely nem tartalmazna fehérjét. Az élet maga a fehérjenemü anyagok jelenlétéhez van kötve. A fehérjenemü anyagok szénből, oxigénből, hidrogénből és nitrogénből állanak, míg a többi tápanyagokban nitrogén nincsen. Fehérjenemü anyagok a legtöbb tápanyagban vannak, úgyszólván csak a mesterségesen készített cukor kivételével. A húsban átlag 15-20%, a tejben 3%, a sajtban 27%, a száraz hüvelyesekben 22-24%, a finom búzalisztben 8%, a burgonyában 2% fehérje van. A fehérjéket a táplálékban semmiféle más anyag nem helyettesitheti, rájuk mint szövetképzőkre okvetlenül szükség van.