Gyászol a gyermekem

Tisztelt doktor Úr/Nő 11 éves kisfiam, lelki gondokkal küzd és én szeretnék segíteni rajta. Tavaly Novemberben elvesztettük az édesanyámat az ő imádott nagymamáját és azóta minden megváltozott. Az eddigi jó tanuló kisfiam, hetek alatt olyan rossz eredményeket produkált, hogy az valami hihetetlen. Rajta kívül még van 2 testvére, akiket ugyanúgy el kell látnom és nem tudok elég figyelmet ráfordítani és persze az én fájdalmammal is meg kell küzdenem. Hiába tanulok vele, csak addig tanul még ott vagyok, hiába beszélgetünk, csupán addig tart a dolog.. nem magatartásilag vannak problémák, hanem lelkileg. Magába zárkózik, lényegében nem csinál semmit csak van. Csendes és inaktív. Itthon azért picit feloldódik, de korántsem olyan, amilyen volt. Mit tehetnék, hogy kihúzzam a gödörből, hogy leromboljam azt a falat, amit maga köré épített? Ő egy nagyon jó eszes gyerek, egészen komoly gondolkodással, hogy segítsünk neki a gyász feldolgozásában?

Kovács Piroska válasza gyászreakció témában

Kedves Asszonyom! Sokszor a gyász nem önmagában sújt le ránk, hanem, depresszió kíséretében, ami kiskamaszoknál is előfordulhat! A leírtak alapján én erre gondolok kisfiánál. Mivel gyerekek esetében csak nagyon-nagyon indokolt esetben javallt az antidepresszáns, így próbálkozzanak az alternatív lehetőségekkel: gyógyteák, illóolajok, vitaminok: elsősorban a recept nélkül kapható B vitamin komplex és a Folsav, amit a háziorvossal kell felíratni. Kiegészíthetik még E, A és C vitaminnal. Ezek mind az idegrendszer optimális működését segítő vitaminok. Fontos még odafigyelni a táplálkozásra, hogy az idegrendszer számára nélkülözhetetlen fehérje és aminosav megfelelő arányban hasznosuljon. Emellett nagyon fontos az elegendő mozgás, ami a szervezet saját szerotonin termelését serkenti, vagyis a dopamin rendszeren keresztül stimulálja a szervezet saját "boldogság központját". Tehát keressenek valami rendszeres sporttevékenységet a fiúnak, ha lehet, akkor valamilyen csapatsportot, mert a társak hatása fokozza az élményt! Jön a jó idő, hétvégeken a család együtt kerékpározhat, futhat, ami szintén az együttesélményt erősíti Önök között., Ami a gyász lelki oldalát illeti: Tegyenek ki a Nagyiról egy fényképet egy szál virággal, gyertyával, ahol ki-ki emlékezhet rá. Emellett írjanak búcsúlevelet, amiben elmondhatják, összefoglalhatják, hogy mit köszönhetnek Neki, mivel járult hozzá az életükhöz, fejlődésükhöz és mit visznek tovább örök útravalóul, amit majd tovább adnak a következő generációnak is a családi legendárium útján. Amennyiben mindez nem lenne elégséges, úgy orvosi segítségre lesz szükségük. Esetleg Önnek érdemes lenne pszichológus segítségével körbejárni az egyéb lehetőségeket is, amit néhány alkalmas konzultáció keretében megtehet. Valószínűleg ez az Ön gyászfeldolgozását is segíthetné, ami a családját is érinti.. Üdvözlettel.

Figyelem! A válasz nem helyettesíti az orvosi vizsgálatot, diagnózist és terápiát.
A válasz 5 évnél régebben keletkezett, így egyes tanácsok napjainkra túlhaladottá válhattak.
Megválaszolva: 2013. június 01.

Kérdések és válaszok: Pszichés betegségek

Fájdalmak enyhítése
Tisztelt Webbeteg.hu! Tegnap a tudomásomra jutott, hogy elhunyt egy hozzám közelálló, idős néni, aki egy ismerős, viszont nagyon megkedveltem, amiben csak...
Kényszergondolatok vásárláskor
Az elmúlt pár évben nem tudom mitől, de furcsa dolgokat csinálok. Nem merek internetről ruhát rendelni mert úgy érzem pszichésen nyugodtan magam, ha boltból...
Paranoid viselkedés belátás nélkül
Tisztelt Doktornő, azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy mit tehetek akkor, ha az élettársamnak (52 éves férfi) hónapok óta üldözési mániája van,...
Antidepresszáns gyógyszerinterakció
Tisztelt Doktor Nő! Tavaly szeptemberében kezdtek kezelni pánikbetegséggel, szorongással. Szédüléssel járó panaszok, izzadás, erős szívdobogás, homályos...
Antidepresszáns váltás
Tisztelt Doktornő! 12 évig szedtem Cipralex 20 mg gyógyszert, (kevert szorongásos, depressziós tünetek miatt) amely tökéletesen bevált, teljesen jól éreztem...
Megőrülhettem?
Tisztelt Doktornő! Harmad éves orvostanhallgató vagyok. Olyan kérdéssel fordulok Önhöz, hogy tavaly novemberben a vizsgaidőszakom előtt erős pánikrohamokkal...