Álomvilág
Kedves Doktor Úr/Nő! A következő problémám van, mely először furcsának, sőt őrültnek tűnhet és az idő múltával, ahogy egyre idősebbé válok ez egyre zavaróbbá válik. Pontosan nem tudom hány éves kortól, de nagyon fiatal korom óta vonzódom a japán animációs filmekhez, látványos akciófilmekhez és egyéb látványos effektekkel rendelkező dolgokhoz. Ez eddig oké, de a filmekben látott karaktereket, sőt akár magamat is elképzelve, mint egy álomvilágba, saját akaratomtól függően bele tudok csöppenni. Ilyenkor, mintha álmodnék, teljesen el tudok képzelni mindent, minden az irányításom alatt van abban a világban, akár magamat is felruházhatom valamilyen képességgel. Ez idő alatt egy - fogalmam sincs, hogy miért -, de kiskorom óta egy fakanalat vagy hasonló tárgyat tartok a kezemben, és miközben ebben az "álom" világban vagyok, furcsán integetek vele és fújtató hangot adok ki. Kiskoromban akár 1 órán át is képes voltam ilyen állapotban maradni, ha nem zavartak meg, mára ez már javult, viszonylag rövid ideig szoktam "képzelegni". Ez nagyon zavaró, mert mostanra ha csak simán számítógépezek, akkor vagyok teljesen nyugodt, ha legalább a lábam mellett van a fakanál, viszont ha valaki jön, akkor próbálom elrejteni. Ez a koromban kínos, mert ha egy barátom felfedezné, akkor elsüllyednék. Ugyanakkor ha valaki itt van akár napokig, egyre rosszabbul érzem magam, mert érzem, hogy vágyódom arra, hogy újra megfoghassam a fakanalat, és kényem kedvem szerint képzeljek el bármit. Ez egyébként semmilyen egyéb negatív hatással nincs rám, sokkal nyugodtabb vagyok ha eleget tehetek ennek a szokásomnak, ugyanakkor a fentebb említett dolgok miatt, kezd zavaróbbá válni. Előre is köszönöm válaszát.
Dr. Veress Dóra válasza viselkedészavar témában
Kedves Kérdező! Az embereknek vannak fura szokásai, nem feltétlenül kell azonnal kórosra gondolni. Az ön esetében talán figyelmeztető jel lehet, hogy feszültté válik, ha nem idézheti fel az álomvilágát és megnyugszik, ha csak egy kicsit is fantáziálhat. Azonban azt is leírja, hogy sikerült az álmodozással töltött időt tudatosan visszaszorítani, ami mindenképpen pozitív, mert azt jelenti, hogy képes kontrollálni a saját késztetéseit. Azt gondolom, hogy ha önt zavarja ez a szokása, akkor képes lesz egyedül is felszámolni, nem szorul szakmai segítségre. Az meg, hogy mit gondolnak mások, ne érdekelje. Mindenki életében van valami, amiről nem szeretné, ha mások megtudnák.
A válasz 5 évnél régebben keletkezett, így egyes tanácsok napjainkra túlhaladottá válhattak.