Zaj hiperszenzitivitás

Tisztel Doktornő! 23 éves orvostanhallgató egyetemista vagyok. Kb. 8 hónapja lakom panelban a párommal, előtte családi házban éltem 7 évet, azelőtt tégla társasházban laktam., Amióta panelban lakom iszonyatosan, elmondhatatlanul elviselhetetlennek élem meg a zajokat, valószínű sikerült is egy zajosabb panelt kifogni, de engem szinte minden zaj zavar. Onnan tudom, hogy velem van a baj, hogy a páromat például egyáltalán nem zavarja. Folyamatosan dübörögnek felettünk, valaki biztos hogy 1 nap legalább egyszer kopácsol, a gyerekek sikonyálnak, húzogatnak, tologatnak mindent, és néha nagyon besokallok és kirobbanok. Most is a híradót néztük és kijöttem a szobából, mert annyira zavart, hogy a felettünk lévő valamit dübörgött, én meg visszakopogtam neki, hogy csend legyen végre. Van, hogy még 11-kor is beszélgetnek felettünk. Éppen ezért füldugóban szoktam aludni, de a sok füldugó használattól meg már többször is begyulladt a fülem. Ritkán mondom másnak, hogy zavarnak a zajok, mert nem akarok idegesíteni ezzel senkit, ezért kénytelen vagyok elfojtani., De mivel még 2 évet biztosan panelban fogunk lakni, nem akarom ezt a krónikus stresszt mindig elfojtani, valami megoldást szeretnék találni, hogy jobban el tudjam viselni a zajokat. Szinte mindig a konyhában tanulok/csinálom a dolgaimat, mert az még a legcsendesebb része a lakásnak. Sokáig fent vagyok mindig, hogy éjfélkörül, amikor lefekszem már valószínűleg csend van. Már mondták nekem, hogy túlérzékeny vagyok a zajokra, de egyszerűen képtelen vagyok kizárni. A ház ahol 7 évig éltem síri csendes volt, semmi nem volt, valószínű ezért vagyok most nehéz helyzetben. Úgy érzem nem tudok így élni, szinte folyamatosan keresem, hogy mikor tudunk másnál aludni, szeretek nem itthon lenni, hogy ne halljam a zajokat. Már többször gondoltam, hogy felkeresek ezzel pszichológust vagy pszichiátert, ezért írok most Önnek. Ön szerint mi tévő legyek?

Dr. Pálvölgyi Rita válasza zajérzékenység témában

Tisztelt Kérdező, Feltételezem, hogy lelkileg is elutasítja a változást, ami a korábbi életkörülményei és a mostaniak között van. Talán ezzel ellenne dolga: Elfogadni ezt az átmeneti időszakot minden kellemetlenségével, vagy változtatni rajta, ha elfogadhatatlan. Ebben persze lehet kolléga segítségét kérni. Üdvözlettel.

Figyelem! A válasz nem helyettesíti az orvosi vizsgálatot, diagnózist és terápiát.
A válasz 5 évnél régebben keletkezett, így egyes tanácsok napjainkra túlhaladottá válhattak.
Megválaszolva: 2016. január 22.

Kérdések és válaszok: Pszichés betegségek

Zajallergia?
Lányomról van szó. Évek óta a zajok rettentően idegesítik. A halk és erős zajok egyaránt zavarják, a legkisebb zajt is meghallja, nem lehet vele egy...
Leponex alvászavarra?
Fél éve kezdtem el alvászavarra gyógyszert szedni. Először a házi orvosom írt fel gyógyszert, ami nem hatott. Aztán egy másikat, ami szintén nem volt jó....
Kényszerbetegség, családi élet, mi a...
Tisztelt Doktornő! 1 éve kezdődött a problémám, (bár előtte is voltak apróbb jelek már), amióta a gyerekek már nem szorulnak segítségre önnállóan öltöznek,...
Antipszichotikum elkerülő...
Üdvözlöm! Több éve fennálló elkerülő személyiségzavarral küszködök, önbizalomhiány, szorongás, félek beszélgetni emberekkel, ami nagyon megkeseríti az...
Kényszergondolatok vásárláskor
Az elmúlt pár évben nem tudom mitől, de furcsa dolgokat csinálok. Nem merek internetről ruhát rendelni mert úgy érzem pszichésen nyugodtan magam, ha boltból...
Paranoid viselkedés belátás nélkül
Tisztelt Doktornő, azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy mit tehetek akkor, ha az élettársamnak (52 éves férfi) hónapok óta üldözési mániája van,...