Kényszerbetegség, családi élet, mi a megoldás?
Tisztelt Doktornő! 1 éve kezdődött a problémám, (bár előtte is voltak apróbb jelek már), amióta a gyerekek már nem szorulnak segítségre önnállóan öltöznek, fürdenek. Így már nincs miért közelebb kerülni hozzájuk. Valahogy megszoktam, hogy már nincs érintéses kapcsolat velük. És nem tudom már megérinteni őket, ha hozzám érnek torkomba szoritó öklendező pánikot érzek és megyek kezet mosni. Így azt mondtam ne érjenek hozzám mert beteg vagyok, de megakarok gyógyulni. A ruhájuk után is kezet mosok mert ha nem teszem úgy érzem a tiszta énem, ami már gyerekmentes, újra bepiszkítja. Alig vártam, hogy megszabaduljak ettől és ezt az életet élhessem, hogy nem kell velük foglalkozni., De közben úgy szeretném megölelni őket és olyan lenni, mint pár éve voltam. Igazából ha egy kicsit is közel megy el mellettem azon aggódok nem-e ért hozzám, mert ha igen, ki kell mosnom a ruhám. Ha hozzám érne a szekrénybe nem tenném vissza a ruhát mert nem szűz az a ruha tehár gyerekmentes, hanem hozzá ért a gyerek. A gyerekeket ez megviseli már csak az apjukhoz bújnak. A nagy mindig mutatja, hogy megakar őlelni, de én kitalálok dolgokat. Ez neki nagyon rossz látom. Ez borzasztó nekem, hogy megbolondultam, de nem tudom mitől. Félek ha hozzám érnek. Szorongok és ha nem mosok kezet képes vagyok órákig ezen kattogni és végül csak megmosom a kezem, hogy megnyugodjak, hogy lement rólam minden, ami az érintésükkel rám került. Szeretnék meggyógyulni és még idöben javítani ezen, hogy ne érje a gyerekeket nagy trauma. A nagyon azért nem érintem meg mert pl a wc-be ha leér a földre a nadrága ne érjen hozzám az fujj nekem. Vagy ha csak meg megpiszkálja az orrát szintén. Lassan már a férjemmel is ezt teszem. Ha a gyereket simogatta és a villanykapcsolóhoz ér letörlöm, de akkor is ha a férjem a lábát fogdosta és úgy kapcsol utána villanyt. Nem akarom, hogy hozzám érjen mert átpelusozta a gyereket és nem mosta meg a kezét alaposan sokáig. Vagy a gyerek talpát simizte azzal a kézzel ne nyúljon hozzám. Vagy a gyereket felvette és a karján ült és ne öleljen meg vele mert fenékszagú. Vagy ha a gyerek szájába cseppent vitamint akkor azzal a kezével ne nyúljon hozzám mert nyálcseppes leheletes lehet. Vagy ha a gyerekek tányérjait betette a mosogatóba azzal a kézzel se nyúljon hozzám mert az ő nyáluk lehet a tányéron, amihez hozzáérhetett. Teljesen tönkreteszem a férjem és magam is. Ilyenkor egy hirtelen pánik kap el elkezd verni a szivem, sírógörcs jón rám, hogy nemár ideges leszek nyugtalan és kimosom a ruhám magas hőfokon vagy kezet mosok. Így, hogy ezek ne legyenek már őket kerülön a lakásban. Ha megyek a folyosón megkérem őket várjanak meg míg elmegyek. Ezt a fajta betegséget lehet örökölni? Szerintem jól haladok a teljes megbolondulás fele. Van esély csak terápiával meggyógyulni? Ön szerint ennek a betegségnek mi a neve ha diagnózist kellene mondani? Ez miatt már azon gondolkozok, hogy ne legyen ilyenbe részem, hogy egyedül akarok élni. Így mindig tiszta lenne minden és olyan, amilyen én szeretnék.
Dr. Pálvölgyi Rita válasza kényszerbetegség tünetei témában
Tisztelt Kérdező, A leírt tünetek kényszerbetegség jelei. Ez egy szorongásos betegség, ami meggyógyítható. A leghatékonyabb a gyógyszeres- és pszichoterápia kombinációja. Mindenképp javaslom, hogy keressen fel egy kollégát. Érezhetően nem csak a saját lelki állapotára, hanem a családi kapcsolatokra is súlyosan romboló hatással vannak a tünetei. Ideggondozóban elsősorban gyógyszeres kezelést / antidepresszánst és szorongásoldót/, magánellátás keretében pedig kombinált gyógyszeres- és pszichoterápiát érhet el. Üdvözlettel: Dr. Pálvölgyi Rita
