Édesanyám kóros hazudozó, mit tegyek?

Kedves Doktornő/Doktor úr! Elég nehéz kérdésem lenne. A problémám az, hogy szerintem az édesanyám kóros hazudozó. Tudom, hogy keményen hangzik, de az évek során már minden kétséget kizártam. Valahogy nem érez lelkiismeret-furdalást, amikor valakinek hazudik, és az kiderül, sőt, sokáig azt is tagadja, amit feketén-fehéren bebizonyítunk. Én nagyon szeretem őt, mert alapvetően nagyon kedves és segítőkész ember, de valahogy szerintem tényleg nincs bűntudata. Minden gond nélkül képes meglopni engem, a saját lányát vagy a szüleit, és persze ilyen-olyan hülyeségeket kitalál, hogy mire költötte a pénzt, amiknek általában a töredéke sem igaz. Ha felelősségre vonjuk egy hazugság miatt, hangos vitát kezd, ahelyett, hogy bevallaná, amit tett, megpróbálja annak egy minimális részét elismerni, és indokul megint egy újabb hazugságot gyárt. Általában támadó viselkedést produkál, ha felfedem egy újabb hazugságát, leordítja a fejem vagy lecsapja a telefont és ő sértődik meg. Ez még eddig talán nem hangzik betegségnek, bár szerintem sajnos az., Ami igazán nyugtalanító, hogy akkor is hazudik, ha nincs rá semmi oka. Egyszerűen meséket gyárt, hogy talán felhívja magára a figyelmet, nem tudom.. Nagyon közvetlen személyisége van, általában mindenki szereti, amíg nem ismerik meg jobban. Néhány hazugsága kifejezetten durva és értelmetlen. Nekem azt mondta sokáig, hogy az új mostohaapám halálos beteg, de nem szeret erről beszélni. neki meg azt mondta, hogy az akkori párja veri őt is meg minket is, és hogy testőrt kell fogadnia ellene. Nem értem, mi értelme ekkorát hazudni. Régebben játékfüggő volt, szerencsére az elmúlt egy évben kontroll alatt tudtuk tartani, de még mindig abnormálisan sok pénzt költ, és nem tudjuk kideríteni, mire. Munkakerülő, 39 éves, de még összesen 3 év munkaviszonya volt csak. Semmit nem csinál az interneten való kártyázáson kívül, ami szerencsére nem kerül pénzbe. Három éve nyáron, derítettem ki az összes addigi hazugságát egyszerre, akkor nekem is szükségem lett volna segítségre, ehelyett majdnem kirakott az utcára, mert véletlenül olyat mondtam az akkori mostohaapa jelöltnek, amit ő nem tudott. Így kezdődött a „megvilágosodás”. Addig régi mostohaapám ellen hangolt, befolyásolt sokáig, és sajnos hazugságokra is rávett, ami miatt én is sokáig a könnyebb utat választottam, ha valami rossz történt, és elhallgattam a családom elől vagy hazudtam róla. Németországba készültem a vöröskereszthez nyári munka gyanánt, fel is vettek, de, amikor anya vitt az állomásra, nagyon féltem, még sose voltam egyedül külföldön, és ő azt mondta, menjek inkább vele Zamárdiba a nyárra (ott lakott az új pasija), és hazudjam azt a nyár végén, hogy voltam Németországban. Szégyellem, de belementem zsarolt is vele sokáig, hogy elmondja a papámnak, mert tudta, hogy a szíve nem viselné el, ha kiderülne, hogy hazudtam neki. Aztán nyáron kiderültek a dolgai, és azóta folyamatosan segíteni próbáltam anyának, régóta akartam, hogy beszéljen egy szakemberrel, egy orvossal, de nincs rá befolyásom, csak a lánya vagyok. Nem tudom, hogyan segíthetnék már neki, tényleg mindent megpróbáltam, és voltak előrelépések is, például az, hogy már április óta dolgozik, sikerült rávennem, hogy visszaköltözzünk a mamámékhoz, ahol ellenőrzés alatt lehet viszonylag, de a két fő probléma nem szűnt meg. Még most is minden nap hazudik, és sajnos nem törődik a fiával sem eleget, de az talán más miatt van. Majomszeretet talán, sose fogja szigorúan, engedi, hogy otthon maradjon iskola helyett. Épp az öcsém helyzete a legrosszabb emiatt, mert ő csak anya befolyása alatt nőtt fel kvázi, hazudik ő is, nehéz élete volt, sokat kellett költöznünk, háromszor váltott már iskolát, pedig még csak 11 éves, nagyon hisztis, és képes lebetegíteni magát, ha nem akar tanulni vagy iskolába menni, rendesen láza lesz, rémes hisztirohamot kap, hányni is képes. Rossz társaságba kezdett járni, kést vitt az iskolába a múltkor, volt már, hogy verekedett, de a nagyszüleim valahogy nem látják, hogy segítségre lenne szüksége, elkönyvelték, hogy anya "elcseszte" a nevelését. Pedig jó gyerek lenne, csak törődés kell neki és következetesség. Sajnálom, hogy kicsit bő lére eresztettem a dolgot, de nem tudom, van-e olyan megoldás, ami egy igazi orvosnak eszébe jutna ebben a helyzetben. Nagyon hálás lennék bármilyen javaslatért. Köszönettel: Dóra

WEBBeteg szakértő válasza krónikus hazdozás témában

Kedves Dóra! A krónikus hazudozást illetően megoszlanak a vélemények, hogy betegség-e vagy sem. Általánosságban nem tekintik annak, de része lehet a nárcisztikus vagy valamilyen más zemélyiségzavarnak. A hazudozás oka többféle lehet, elképzelhető, hogy az illető csak figyelmet akar, és ha ezt megkapja a hazugságai által, akkor később még többet hazudik, csak, hogy még több figyelemhez jusson. Lehet, hogy valamilyen hiányérzetet pótol a hazudságaival. A 3. ok, hogy nem tud megfelelni a környezet elvárásainak, és ezért színezi ki a valóságot. A krónikus hazudozás hátterében néhány esetben sikerült kimutatni homloklebenyi agyi eltérést. Ez a központ felelős a valóság valóságként való elfogadásában. A hazudozók fejében 2 valóság létezhet, az egyik a tényleges, a másik pedig egy olyan valóság, amit szeretnének, ha úgy lenne. Az édesanyja esetében már az is nagy szó, hogy sikerült kontroll alá helyezni és rávenni, hogy dolgozzon. A továbbiakban lehet pszichológus segítségét kérni, hogy térképezzék fel, milyen ok veszi rá az édesanyját a hazudozásra (hiányérzet, figyelem felkeltés, stb.) és próbálják a helyére tenni ezeket a dolgokat. jelenlegi heyzetükben talán az a legfontosabb, hogy éreztessék az édesanyjával, hogy Önök szeretik őt bármit is csinál, noha nem helyeslik. Ezzel a viselkedéssel talán meg lehet szüntetni a hazudzásra kényszerítő tényezők egy részét.

Itt kérdezhet