Pánik és agorafóbia
Tisztelt Szakember! 31 éves nő vagyok, 10 éves korom óta szorongással küzdök. Renngeteg gyógyszert kipróbáltak már rajtam. Másfél éve találtam rá egy nagyon jó orvosra, s úgy érzem, a gyógyszereim jók (reggel 30 mg Citapram, este 20 mg Miagen, ill. 4X0.5 mg Rivotril. Édesapám 1993-ban halt meg, Édesanyám újra férjhez ment, s a Nevelőapukám tavaly augusztusban halt meg. Október óta viszont rengeteget megy a hasam (előtte 10 évig szorulással küzdöttem), refluxos vagyok, de, ami a legrosszabb, hogy január-február óta nem merek egyedül vonatra szállni. Vezetni nagyon szeretek, de ha már elhagyom a várost jelző táblát, elkezdek zsibbadni. Mi lesz így? Volt, hogy a hídon sem mertem átmenni, de Anya eljött velem, együtt átmentünk, s azóta általában már egyedül is megy., Ami nagyon jó, hogy jövő héttől dolgozom, közel van a munkahely, 6 órás a munka, s abban bízom, hogy a figyelem-elterelés pozitív hatással lesz rám. Viszont aggódok-pár éve egyedül repültem Londonba, Párizsba, soha ilyen bajom nem volt. Most meg a Balatonig is parázok lemenni. Kérdésem az lenne, ez miért alakulhatott ki? És a gyógyszerek mellett van-e olyan pszichoterápia, amely segíthetne? Meg szeretnék gyógyulni! Van remény? Válaszát előre is köszönöm! Veronika
Dr. Veress Dóra válasza pánikbetegség agorafóbiával témában
Kedves Veronika! Az utóbbi időszakban sok változás volt az életében, ami stresszel jár. Mindenkinek a szervezete másként reagál ezekre a változásokra, az öné így. Javaslom, hogy kezdjen kognitív- viselkedésterápiára járni, ott átbeszélhetik a félelmeivel kapcsolatos gondolatait, érzéseit és átalakíthatják azokat a szakember segítségével.
A válasz 5 évnél régebben keletkezett, így egyes tanácsok napjainkra túlhaladottá válhattak.