Gyermek pánikbetegség
Kedves Doktornő! Három gyermekem van, és a középső gyermekemmel kapcsolatban szeretnék kérdezni pár dolgot. A kisfiam 11 éves, nagyon jó tanuló kisfiú. Kb. 1.5 hónapja pánikszerű rohamok jelentkeztek nála. azzal kezdődött, hogy hazaküldték az iskolából, mert szédült, fájt a hasa, hányingere volt felváltva. Egyik nap az egyik, másik nap a másik tünet jelentkezett. Így ment ez két hétig, hogy minden nap hazaküldték. Természetesen elvittem a háziorvosunkhoz, aki fizikai betegség jeleit nem látta rajta. Többször konzultálva a háziorvossal arra jutottunk, hogy segítséghez kell fordulni, mivel a tünetek odáig fajultak, hogy már az autóba is alig tudom beültetni, mert retteg, hogy valami baja esik. Legnagyobb félelmei: Összeesés, fulladás. ezektől retteg. Az iskola is rémálom lett számára, próbáljuk kihúzni az év végéig valahogy. Voltunk pszichológusnál, semmit nem segített (4héten át, heti 2 alkalom). A pszichológus szeretné ha elvinném a fiam pszichiáterhez, mert lehet, hogy gyógyszeres kezelésre van szükség., De én nagyon tartok ettől. Nem szeretem gyógyszerekkel tömni a gyerekeim, és most is szeretnék mindent elkövetni, hogy erre ne kerüljön sor. Természetesen ha több szakember is ezt javasolja akkor, nincs más megoldás. Kedves Doktornő! A véleményére lennék kíváncsi, hogy egy 11 éves gyerekre milyen hatással lehetnek ezek a gyógyszerek? Nem szeretnék egy kábult tudatú gyereket csinálni a kisfiamból. Ne haragudjon, ha néha kicsit furcsán fogalmazok, de nagyon el vagyok keseredve, mert nem tudok segíteni a fiamon, és látni nap, mint nap a szenvedését borzasztó érzés! Várom válaszát! Köszönettel: egy elkeseredett anya
Dr. Pálvölgyi Rita válasza gyermekkori szorongás témában
Tisztelt Kérdező, A leírt tünetek hátterében szorongás áll. Lehet, hogy az iskolában érte valami olyan élmény, stressz, vagy kudarc, ami beindította a félelmeket. Az ilyen esetekben ajánlott gyógyszerek nem okoznak kábulatot. Enyhe szorongásoldók, vagy antidepresszánsok, amiket a gyermekpszichiáter ajánlani szokott. Mindemellett megértem, hogy igyekeznek elkerülni ezt a lehetőséget. A pszichoterápiás kezelés folytatását, - vagy esetleg más kollégánál történő újrakezdését - mindenképp javasolnám. A gyógyszerrel kapcsolatban szerintem az kéne eldöntse a kérdést, hogy képes-e befejezni a tanévet a kisfia. Amennyiben nem, akkor talán mégis meg kéne próbálkozni átmenetileg vele. A nyár során kiderül, hogy a szorongások, mennyire kötődnek az iskolához, vagy, mennyire ettől függetlenek. Ez meghatározza a szükséges további lépéseket is. Üdvözlettel.
A válasz 5 évnél régebben keletkezett, így egyes tanácsok napjainkra túlhaladottá válhattak.