Intés, zellerrel

" Újra itt a reggel, morcosan kelek fel..." .Apropo! Ismeritek ezt a számot?( Tükör) Ha nem, akkor okvetlen hallgassátok meg, de csak azért, hogy tudjátok, miszerint, ezen kívűl az első soron kívűl,  ez ránk  nem vonatkozik. .A dal ugyanis nem arról szól, hogy ne szívjuk mellre, ha a tükörből esetleg egy vaskosabb orr ,vagy dülledtebb szem néz vissza ránk. Nem- nem! A " művész" egyenesen arra buzdít bennünket, hogy - bocsánattal legyen mondva-" szarjuk le" Hófehérkét és a hozzá hasonló Barbie-kat. Tetszik ez valakinek?! Nekem biztosan nem. Pedig ha valaki, akkor én igazán rászorulok az önbizalomra,  hiszen a tükröt ott kerülöm, ahol csak lehetséges. Látom ugyanis, amit látok. Boltban már nem is vásárolhatok magamnak ruhát, mert általában sajnálattal közlik, hogy az adott méretben nem tartanak. A hajamat sem igen festhetem, mert  az ammóniamentes festék nem fogja, másikat nem használhatok. A fogaim száma vészesen apad. Az arcszínemről  említést sem teszek. Sminket semmilyent nem tűr a bőröm. Ezek után már igazítani sem  nagyon lehet a külsőmön. De agyalágyultnak tartanám magam, ha ezek után, a tükörbe pillantva  mégis olyan életérzés töltene el, hogy minden úgy szép rajtam, ahogyan van, s egyenesen szeretni tudnám magamat. Még attól is távol állok, hogy elfogadjam mostani énemet, amely, méreteit tekintve, háromszorosa az eredetinek.  Az említett dalban tehát veszélyt látok magamra, és a hozzám hasonlókra nézve. Ezt egyszer-kétszer meghallgatva, hajlamossá lennénk, hogy akár éjjel is felkeljünk ,és  titokban megegyünk egy egész tábla csokit. Na még csak az hiányozna! Meg ne tudjam ezt valmelyikőtökről! Ehelyett most rögtön álljatok neki, és  akár egy egész  fej zellert főzzetek meg vízben és igyátok meg, hogy aztán egész éjjel pisilni járjatok! Meglátjátok, reggelre milyen szépen kirajzolódik majd a bokátok, s ha  felálltok a mérlegre, rögtön észrevehető lesz a változás. Emellett, ha még azt is megkockáztatjátok, hogy a tükörbe belepillantsatok, talán ott is úgy látjátok majd, hogy  kissebbek lettek a szemeitek alatti párnácskák.  S ha  tanácsomat megfogadva, mindezek után dalra fakadtok, nem bánom, sőt azt sem, ha táncra perdültök- ha tudtok. Én a magam részéről maradok a dalnál, a saját olvasatomban: " Újra itt a reggel, morcosan kelek fel,  tükörbe sem nézek, mert magamtól félek.Nem jó semmi rajtam, nem szép ez a reggel, nem segít már rajtam csak egy nagy fej zeller."  Na, hogy tetszik?