Úgy, ahogy vagyok...(?)

Elmentem szemészetre, mert hónapok óta folyamatosan könnyezik a szemem. Pontosan, mióta cukorbeteg vagyok, és a látásom is romlott.
Ez főleg vezetés közben elég zavaró.
Ismét herpesz van a szememen, ismét kenegethetem kenőccsel. Vagyis már nem azzal kell kenegetnem, mert most még arra is szteroidot kaptam. Szemüveg is kelleni fog.
Viszont a cukorbetegségem már teljesen "visszahúzódott", alig kell inzulinoznom magam. Nem mintha ennék, vagy lenne étvágyam...

A vérem is kezd fogyni ismét, érzem, hogy fáradékonyabb vagyok, hevesebben ver a szívem (mondjuk mástól is:)). Nembaj, jövő héten fekszem be újra, majd helyreráznak megint.

Ma is találkoztunk. Tök érdekes, mert hihetetlen lassan haladunk. Legalábbis az eddig megszokottakhoz képest:-) Hasonló dolgokon mentünk keresztül, és úgy vagyunk vele, hogy felesleges egyből fejest ugrani ismét.. Imádok Vele beszélgetni!
Nagyon fura, de így jobban izgat az egész:-)
Bár rettegtem az első találkozásnál, remegtem mint a kocsonya, de semmi... Mármint nem ijesztettem el:-)
És a legfontosabb, hogy úgy fogad el, ahogy vagyok. AHOGY VAGYOK!
(Tiszta bridzsit dzsónsz:-))