Fodrásznál

Elérkezett az idő, mikor ismét fodrászhoz kellett mennünk....

Először 11 hónaposan vittük el a nagyfiút- apa fodrászához. Most, hogy az új hely, a nagy tükör, vagy a kosár játék, amit az ölébe kapott - egymagában feszített a nagy székben, és egy szó nélkül végig ülte (hallgatta) az olló csattogását. Nemcsak mi, még a fodrász is csodálkozott, és dicsérgette Tomcsit.

Utána érdeklődtem és azt mondták, hogy ilyen egy nyugodt, kiegyensúlyozott gyermek. Én voltam a legbüszkébb anyuka a világon!!!

A következő hajvágás 13 hónaposan történt, mikor is házhoz jött a "Gedeon bácsi".

Itt a szokásos hely, játékok, kis tükör- nemigazán tetszett a nyírás! Anyukám és én fogtuk le, hogy valahogy hozzáférjen a hajszobrász. Szegény, gondolom ő is, és Tomcsi is kimerült mire elkészült a mestermű.

Akkor most mi is van a nyugodt, kiegyensúlyozott gyermekkel?! Vagy csak próbára tesz minket? Kíváncsi, hogy meddig mehet el?

E fentiekből tanulva- és a kíséreletező vágy- úgy gondoltam, próbára teszem az én fodrászomat is...

Ismét új hely, nagy tükör, kosár játék helyett az egyik vendég lakáskulcsa, és csodák-csodája megült mozdulatlanul a fiú!!!

Mostmár nemcsak ollóval, hanem főleg géppel vágta egyenletesre a sérót Tündi ( a fodrászom). Ugyanis így jobban erősödik, vastagodik a hajszál- állítólag.....

Jöhet a nyár és a csajok ilyen frizurával!!

Nagyon kíváncsi leszek a negyedik sztorira, amit a következő hónapban fogunk megejteni.......Maradunk Tündinél.....majd beszámolok............