Testvérség

Úristen, szombaton Ágica már három hónapos lesz! Nagyon telik az idő! Még szinte most voltam terhes! De jó is volt!

Úgy mint a két terhességem, a két gyermekünk is teljesen más. Nem csak azért, mert ugyebár az egyik fiú, a másik pedig kislány, hanem mert teljesen mást produkálnak. Tomcsi annak idején nem emlékszünk, hogy ennyire vigyorgott volna ránk. Ágicának szinte egész nap fülig ér a szája. Olyan édes! Ha szólunk hozzá, a keze, a lába az egekben kalimpál, annyira boldog tőle. Már hangokat is ad ki, azaz gőgicsél. Formálja a hangokat a kis szájával.

Tomcsi nem volt ennyire beszédes. Nem úgy, mint most. Igaz, huszonegy hónapos létére még nem nagyon beszél tisztán. De Én, mint édesanya, értem mit mond. Néha apa azt mondja, hogy nem is azt mondta a gyerek, csak én bebeszélem magamnak. De én azt hallom! És ráadásul bizonyos szavakra ugyanazt "mondja". A játszótéren az anyukák is azt mondják, hogy beszél a lurkójuk, de én nem értem mit mondanak.(pedig idősebbek, mint Tomcsi).

 Akkor hogy is van ez? Mikortól mondhatom, hogy beszél a gyermekem?

Szerencsére a féltékenység csöppnyi jeleit sem érzékelem Tomcsi részéről. Sőt! Jön, és állandóan cuppanós puszit adna a kis hugának!

Mostanság feláll a kis ágya szélére, a rácsokhoz, és onnan figyeli és magyaráz Ágicának. A kislány pedig heves rugdosással, és széles mosollyal, kacagással válaszol a bátyjának. Már most a gondolattól is könnyes lesz a szemem, annyira meghatónak találom! KImondhatatlanul boldog anyuka vagyok! Álmodni sem mertem volna, hogy ez ennyire jó érzés! A két kis csöppség mindenért kárpótol engem. Néha fáradtabb, nyűgösebb vagyok a megszokottnál, a két kis mazsola mindig jobb kedvre derít! Ilyenkor javaslom, hogy az egyedülálló nők is bátran vállalják be a babát. A baráti körömben is van (sajnos) ilyen anyuka, aki önhibáján kívül maradt egyedül a kisfiával. A baba lassan egy éves lesz, de az édesanyán még egyszer sem láttam a megtörtség vonalait. Pedig voltak nehéz pillanatai, de a jó barátok és a kisfia mindig átsegítette a kritikus pontokon.

Az egyik sógornőm a hétvégén megkérdezte, hogy hová teszem, illetve mi lesz az Ágica által kinőtt babaruhákkal?

Én feldobtam a labdát: azé lesz kettőjük közül, aki előbb hoz a világra egy kislányt!

Mindkettőjüknek ingával megnéztem, milyen nemű gyermekük lesz. Mind a ketten esélyesek, mert mindkettőjüknek kislányt mutatott az inga!

Kíváncsi leszek, hogy nekik be jön-e. Nekünk a férjemmel bejött! Külön neki is megnéztem, nem-e csinál másnak is..... :) De az inga szerint apának is ők ketten maradnak az életében: Tomcsi és Ágica.

Titokban reménykedem, hogy mielőbb összejön valamelyikőjüknek.

Ja, és az egyik barátnőm a múlt héten volt inszemináción! Még ő is lehet esélyes! Szurkolok nekik nagyon!

Az a lényeg, hogy szerintünk egy gyerek nem gyerek, mindenféleképpen kell neki egy testvér. Mi már erről gondoskodtunk. Ezekután a sógornőimen a sor. A mazsoláinknak minél több unokatestvére legyen!