Ébredj, Csipkerózsika

A Lány már napok óta nem találta a helyét.Körülötte kitágult a világ, nyugtalan szíve ismeretlen dallamot zakatolt...Mindenre volt szeme, a nyári-lenge ruhákból selymesen kibuggyanó, lágyan suhanó, feszes domborulatokra, bőrük illatára, testük szoborformáira...

Nem értette, mi történik vele.Voltak vágyai, de ezek a vágyak nem a férfiaknak szóltak.Nem tudta elfogadni.Kisvárosban nőtt fel, ahol boszorkánynak kiáltották volna ki, ha megtudták volna, hogy mi zajlik benne...

Egy padon ült, egy számára ismeretlen városban, amelybe nemrég költözött, egy számára ismeretlen férfival.Tudta, hogy ezt várják el tőle odahaza, de nem érezte jól magát ebben a kapcsolatban, alig kapott levegőt.A fiú,akivel jött, ugyanúgy menekült, mint ő, el a kisvárosi élet elől, az anyja elől, a lehetőségek városába...Nem volt közük egymáshoz.

Kinyitotta  a hirdetőújságot, amelyet nemrég vett. 1997.11.08.-feketéllett a dátum a papír jobb felső sarkán."Kapcsolatok"-sandított a rovatokra. Volt egy pár meleg hirdetés is...tudta,mit kell tennie.A gépezet beindult...találkozott lányokkal,szimpatikusakkal is...de azt érezte, nem erre várt, nem egy idegen ágyban idegen szagú lánnyal eltöltött félórára,ami után talán nem is találkoznak soha többé...

Az első csókot, élete első valódi csókját végül Pesten kapta, egy nyegle, fiús lánytól,aki egy pillanatig nem vette komolyan, csak játszott vele...de az ajka íze síkos-levendulaillatú volt, édes-bódító, vérét kergető, vágyát ébresztő, érzékeit forraló-tenyerébe szemérmetlenül simuló domborulataival, bizsergető selyem volt a bőre...

Az évszázados álom elmúlt...a Lányt, aki nem tudhatta, mi minden vár még rá- ebben a  pillanatban semmi nem érdekelte...beleolvadt a gyömbérillatú ölelésbe, beszívta magával a parfümillatú-mocskos, boldogító-kegyetlen meleg világ...

Ébredj, Csipkerózsika-gondolta bódultan, aztán a világ megszűnt létezni.