Téli egészségkockázatok

A téli időszakban egészségünk megőrzésére fokozott figyelmet kell fordítanunk. Az alábbiakban összefoglaljuk a legfontosabb téli egészségkockázatokat, a belső téri allergének, az influenza és a nátha, valamint a szén-dioxid, szén-monoxid és más légszennyezők egészségre gyakorolt hatását, a megelőzés és a kezelés lehetőségeit.

Belső téri allergének

A fűtési szezonban kevesebbet nyitunk ablakot, ezért a lakás levegőjében felhalmozódik a vízpára, mely a lehűlt falakon és ablakokon lecsapódik. A nedvesség penészgombák és poratkák megjelenésével jár, és ezáltal különböző légúti megbetegedéseket okozhat, az asztmás és allergiás betegeknél a tünetek súlyosbodásához vezethet.

Javasoljuk, hogy ebben az időszakban is fordítsanak figyelmet a lakás szellőztetésére. Amennyiben nincs az ablakokban légbevezető rés, javasolt azt beépítetni, melyet egyes esetekben ki kell egészíteni gépi frisslevegő beszívással. A légbevezető résen át meginduló légáram elegendő ahhoz, hogy javuljon a levegőminőség: a légszennyező anyagok és a pára szintje jelentősen csökkenjen.

Amennyiben a fenti módon nincs lehetőség a friss levegő bevezetésére, a következő szellőztetési eljárást javasoljuk télen: naponta többször valamennyi ablakot sarkig tárjuk ki, és így rövid ideig, de intenzíven szellőztessünk - ne várjuk meg, míg a falak lehűlnek. E rövid, pár perces idő alatt a párás, szennyezett meleg levegő kitódul a lakásból, és helyette száraz, friss, tiszta levegő áramlik be.

Fontos a fűtés megkezdése előtt a portalanítás. A bútorokon, a szőnyegekben, kárpitozott bútorokon megült porban sok, nyáron leülepedett pollen halmozódott fel, ezek a fűtésnél felkavarodnak, lebegnek, és légzőszervi panaszokat okozhatnak. E szennyeződések lerakódhatnak a fűtőtesten (konvektor, fan-coil, stb.), vagy a helyiséget meleg levegővel ellátó klímarendszerben is. Amikor ezeket üzembe helyezik, a feláramló meleg levegő magával ragadja a szennyezőanyag szemcséit, amelyeket belélegzünk. Ezért a fűtési szezon előtt takarítsuk ki a fűtőtestet, ill. tisztíttassuk meg a helyiséget meleg levegővel ellátó klímarendszert! A lakás levegőminősége légtisztítókkal is javítható. Légtisztító vásárlása előtt kérjük el a készülék hatékony működését bizonyító laboratóriumi tesztek jegyzőkönyvét. Ha van ilyen, azt a forgalmazó be tudja mutatni. A légtisztítók elsősorban a por, a pollen, dohányfüst és a baktériumok szintjét csökkentik a lakótérben, egyes típusaik a vírusok és illékony vegyületek, szagok kiszűrésére is alkalmasak. Penész és atka szennyeződés megszűntetésére nem alkalmasak, mivel ezeknél a kiváltó okot, az épületanyag nedvesedését kell megakadályozni.

CO, CO2 és egyéb légszennyezők

Az emberi anyagcsere során a szervezet oxigént vesz fel és széndioxidot ad le. A fűtési szezon beindulásával a nyílászárók általában zárva vannak, és a jól szigetelt nyílászárók miatt gyakorlatilag megszűnik a lakóterek természetes légcseréje. A fent említett tényezők következtében a gyengén szellőztetett helyiségekben a szén-dioxid koncentrációja általában magasabb az ajánlott értéknél. Egészségkárosító hatása csak igen magas koncentrációk esetén van, viszont rontja a belső térben tartózkodók közérzetét, koncentrálóképességét.

A nem megfelelő szellőztetési gyakorlat, az elégtelen légcsere következtében a szén-dioxid mellett, a belső térből származó egyéb légszennyező anyagok mennyisége is feldúsul. A használati és berendezési tárgyakból, építőanyagokból, illetve a lakásokban végzett tevékenységeinkből (főzés, fűtés, festés/hobbi tevékenység, légtisztítók használata, takarítás, dohányzás) rengeteg veszélyes anyag kerül a levegőbe. Ezek többsége komoly egészségkárosító hatással bír (pl.: illékony szerves vegyületek, ftalátok, brómozott égésgátlók, fémek, poliaromás szénhidrogének stb. révén). A fentiek megelőzésére, a beltéri légszennyező anyagok mennyiségének csökkentésére az alábbiakat javasoljuk:

• a lakás megfelelő szellőztetésének biztosítását, ha szükséges szellőzési rendszerek kiépítését (gravitációs, hibrid, szabályozott gépi szellőztetés),
• helyes takarítási gyakorlatot (nyitott ablak mellett takarítsunk, a tisztítószerek közül lehetőleg ökocímkével ellátott, vagy természetes termékeket válasszunk),
• felújítási, karbantartási munkákat ne a fűtési időszakra időzítsünk, és lehetőség szerint alacsony káros anyag kibocsátású anyagokat válasszunk,
• új bútorokat is nyári időszakban vásároljunk, és akkor is több hetes szellőztetés után vigyük be a lakásba.

A fűtési szezon beindulásával megszaporodnak a szén-monoxid mérgezéses esetek. A szén-monoxid (CO) igen veszélyes, színtelen, szagtalan, mérgező hatású gáz. A szénvegyületek tökéletlen égése során keletkezik, így lakásokban a tüzelő és fűtőberendezéseinkből, a lakáshoz közvetlenül kapcsolódó garázsból származhat. A szén-monoxid gyengíti a vér oxigénszállító képességét, így oxigénhiányos állapot kialakulását okozhatja. A szén-monoxid mérgezés kezdeti tünetei a fejfájás, hányás, majd súlyos esetekben eszméletvesztés és halál.

A fűtési szezon beindulásával az alábbiakat javasoljuk:

• szakemberrel nézesse át a fűtő és tüzelőberendezéseket, és azokat rendszeresen tartsa is karban. Fontos a szellőzésük megfelelő biztosítása is!
• ha lakásához közvetlenül kapcsolódó garázsa van, sose járassa a motort benne.
• nagyobb biztonsága érdekében célszerű CO érzékelő beszerzése, minden olyan helyiségbe, ahol nyíltlángú berendezés van. Olyan készüléket válasszon, mely tanúsítottan megfelel az EN 50291:2001 szabvány előírásainak.

(ÁNTSZ; Dr. Magyar Donát, Dr. Páldy Anna, Dr. Beregszászi Tímea, Országos Közegészségügyi Központ)