Az immunológia napja
megjelent:
Április 29. az immunológia napja, amelynek megtartását 2004-ben kezdeményezte az Európai Immunológiai Társaságok Szövetsége (EFIS). A nap célja, hogy felkeltsék a tudományos és politikai döntéshozók figyelmét, illetve a közérdeklődést a gyakran alábecsült jelentőségű immunológia iránt.
Az immunológia a latin "immunitas" szóból ered, amely eredetileg adótól, közterhektől való mentességet, átvitt értelemben pedig védettséget jelent. Már az ókorban megfigyelték, hogy azok az emberek, akik egy járványos betegségből kigyógyultak, a járvány ismételt kitörésekor anélkül tudták ápolni a betegeket, hogy újra megbetegedtek volna.
A XIX. század végén kialakuló immunológia az orvostudomány egyik legdinamikusabban fejlődő ága, amely biológiai értelemben a szervezet integritása megőrzésének folyamataival és az idegennek felismert anyagok elleni védekezés mechanizmusaival, orvosi szempontból tekintve az immunrendszerrel összefüggésbe hozható betegségek eredetével és gyógyításával foglalkozik.
Az immunrendszer védelmet nyújt a különböző kórokozók - vírusok, baktériumok, gombák, paraziták - ellen. E bonyolult biológiai folyamatokban számos vér- és nyiroksejt, illetve molekula vesz részt, amelyek között az immunreakciók során többirányú kapcsolat, kölcsönhatás alakul ki. Az így létrejövő immunválasz vezet a szervezet számára idegen és káros anyag elpusztításához. Az influenza, a rák, az allergia, a gyulladásos ízületi betegségek, az AIDS mind a szervezetünket a fertőzésektől és daganatos elváltozásoktól megvédő immunrendszer nem megfelelő működése miatt alakulhatnak ki. Az öröklötten hiányos immunrendszerrel születő emberek védtelenek a fertőzések ellen, míg a túlzott immunválasz a szervezet saját szöveteinek megtámadásához, autoimmun kórképekhez vezet.
Mikor gyanakodjunk autoimmun betegségre? |
| Az autoimmun betegségek olyankor alakulnak ki, ha a szervezet valamilyen oknál fogva nem képes felismerni saját struktúráját és immunválaszt indít el saját sejtjei és szövetei ellen, gyulladást okozva. Autoimmun betegség>> |
A védőoltások szerepe
Az orvostudomány egyik legjelentősebb sikere, a fertőzések elleni védőoltások bevezetése az immunválasz szándékos kialakításán alapszik. Ennek köszönhetően Európában már nem jelent fenyegetést a himlő, a mumpsz, a rubeola, a diftéria, a tetanusz és a járványos gyermekbénulás. Az immunizálás évente életek millióit menti meg, előzi meg a fertőző betegségek által okozott rokkantságot és halálozást.
Az immunrendszer megfelelő működésében az életmódnak is szerepe van, így például az alvás mennyiségének is. Alvás közben a test immunválasza javul, erőre kap, kutatások is alátámasztották már, hogy az alvás sejtszinten erősíti az immunrendszert.
Április 29-én egész Európában immunológiai rendezvényeket szerveznek, hogy a nagyközönség is megismerhesse a tudományterület jelentőségét, felfedezéseit, kihatásait más tudományokra és mindennapjainkra. Hazánkban a rendezvényeket a Magyar Immunológiai Társaság koordinálja.
(MTI)
