Kilenc Nobel-díjas a Szent-Györgyi-konferencián
megjelent:
A nyugati világban évente egymillió ember halálát okozhatja hirtelen szívhalál, a hozzá vezető okok közül sokat ismerünk, tudásunk azonban korántsem teljes.
Ezzel indokolta Varró András professzor, a szegedi Szent-Györgyi-konferencia kardiológiai szekciójának vezetője, hogy miért éppen a hirtelen szívhalál témáját állították a tanácskozás középpontjába.
Kilenc Nobel-díjas tudós plenáris előadásai mellett a Szegedi Tudományegyetemen megtartott Szent-Györgyi-konferencián - amelyet a C-vitamin feltalálója emlékére rendeznek, aki éppen 75 éve vette át a Nobel-díjat - hat tudományterület képviselői is ismertették szakterületük legfrissebb eredményeit. A kardiológián kívül a gasztroenterológia, az immunológia, a molekuláris biológia, az idegtudomány és a tuberkulózis a nemzetközi konferencia szekcióinak témája.
A hirtelen szívhalálnál a létfontosságú szerv elsősorban az elektromos működés zavara miatt megáll, vagy olyan gyorsan és rendszertelenül húzódik össze, hogy a vért nem tudja kipumpálni a test különböző részeibe.
A tanácskozáson - amelyen 33 magyar és külföldi kutató ad elő - elemzik a hirtelen szívhalált befolyásoló tényezőket, szóba kerül, milyen szerepe lehet a géneknek a hirtelen szívhalál beálltában, és ismertetik a szív iszkémiás stresszre adott adaptív válaszára vonatkozó legújabb vizsgálatok eredményeit.
Megelőzhető a hírtelen szívhalál |
| Hazánkban minden fél órában meghal valaki hirtelen szívhalál következtében. Ilyen és ehhez hasonló elrettentő címsorokat olvashatunk több hazai napilapban és internetes oldalon. Pánik helyett most ismerjük meg azokat a módszereket, amelyekkel megelőzhetjük a tragédiát.>> |
Előtérben a megelőzés
A meghívott kutatók többsége elméleti kardiológus, de a programban klinikai szakemberek is szerepelnek. A kongresszus elsősorban a megelőzést állítja a középpontba, mert vannak, akik az átlagnál nagyobb kockázattal élnek.
A megelőzés lehet például gyógyszeres kezelés vagy életmód-változtatáson alapuló terápia kidolgozása, esetleg egy arra alkalmas defibrillátor beültetése - összegezte Varró András, a Szegedi Tudományegyetem rektorhelyettese az Orvostudományi Kar Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézetének vezetője.
Mint mondta, döntő, látványos áttörést nem ért el az utóbbi években a kardiológia, ez is lehet az oka annak, hogy jelenleg nincs élő Nobel-díjas, aki a területtel foglalkozna.
Életműdíj Matos Lajos professzornak
A tanácskozáson a Sanofi gyógyszergyár életműdíját adományozták Matos Lajos professzornak a Magyar Szívszövetség, a Szív Világszövetség Klinikai Kardiológiai Tanácsa elnökének, a Magyar Kardiológiai és Hipertónia Társaság, az Amerikai Kardiológiai Társaság tagjának a kardiológia és az oktatás terén kifejtett több évtizedes kiemelkedő munkásságáért.
A 2001-ben alapított díjat azok kaphatják, akik kimagasló eredményeket értek el az emberek, betegek gyógyításában, egészségszemléletének alakításában.
"Matos Lajos professzornak a fő kutatási területe az egészséges életmód és táplálkozás hirdetése, a szív és érrendszeri betegségek megelőzése, a hirtelen szívhalál kutatása és kezelése és más klinikai kutatások (...). Én magam is sokat tanultam és fogok is tanulni tőle, mint oly sok diák, orvos, szakember és tudós az elmúlt 50 évben, nemcsak kizárólag az orvostudományt, hanem etikát, tisztességet, szerénységet is" - hangoztatta laudációjában Erős László, a Sanofi orvos igazgatója, átadva azt szobrot, amely egy öreg kezet ábrázol, amint egy fiatal kéznek átadja a tudás gömbjét.
(MTI)
