Van-e közös nevező?

Tisztelt Doktor Úr/Nő! Kezdjük azzal, hogy tudom, hogy baj van. Tudom, hogy az internetes tesztek nem helyettesítenek, semmilyen orvosi látogatást, de (legyen az: , depresszió teszt, szorongás teszt, pánikbetegség teszt, kényszerbetegség tesz) mind azt mondja, hogy önnek pszichiáterre van szüksége, és ha én is úgy érzem, akkor csak van benne valami. Kezdetnek megteszi. Az, hogy most itt írok, a második lépés. Az általános mentális betegségek jó részének tünetei rám illenek. Érzem én is. Mivel az ember nem szívesen vallja be magának, hogy egy genetikai selejt, (én sem) ezért boldogabb lennék egy komplett diagnózissal, amibe minden tünetem beleillik, és nincs az, hogy, depressziós IS, kényszerbeteg IS, stb. Nem az én hibám, környezeti tényezők. Azon nem lehet, csak úgy változtatni. Ha csak lelki problémáim lennének, talán még el is viselném, de így, hogy nem tudok aludni, enni, esetenként két sírógörcs között olyannyira erőmet vesztem, hogy nem tudok felállni, mert nem bírnak el a lábaim, fáj a fejem, nyakam, karom, hátam, és pusztán gondolatokra pánikrohamot kapok elég rémisztő, fárasztó, megterhelő. Így, hogy nem tudok rendet tenni magamban, megteszem magam körül. Rendrakás, takarítás, amíg össze nem esek. Aztán épp elkezdenék enni, de eszembe jut, hogy vízkőtelenítem a csapot. Nincs megállás. Az egész napos tejeskávé iszogatás pedig egész jól "kitisztít belülről" (fizikailag). Belefáradtam mert így megy már évek óta és csak egyre rosszabb lesz. Nálam nem a kényszeres takarítást kell kezelni (az amúgy sem állandó), hanem azt, ami ezt kiváltotta. Millió kis apróság.., de muszáj rá megoldást találni, mert ha épp fizikailag nem érzem rosszul magam, de amúgy épp összeroppanok, olyankor bántani akarom magam. Megsebezni, és már a gondolatától is endorfin termelődik, de nem teszem, csak akarom. Volt egy pszichológusom, de lepasszolt egy pszichiáternek, oda már nem mentem el. A pszichiáterek meg amúgy is csak teleakarnak tömni gyógyszerrel. Szóval mennék is meg nem is. Akarom is meg nem is. Nem tudom mit kéne tennem.

Dr. Veress Dóra válasza depresszió témában

Kedves Kisasszony! Én nem gondolom, hogy emberi selejt az, akinek lelki/mentális problémái vannak! És ezt nem csak ezért mondom, mert pszichiáter vagyok. A genetika, a környezet, a kor, amiben élünk és a ránk zúduló stressz bárkinél összehozhat egy olyan kombinációt, amivel már segítséget kell kérni. Volt pszichológusnál, ez már jó kezdet. Ő azt javasolta, hogy keressen fel egy orvost/pszichiátert, mert szerinte Ön nincs még annyira jól, hogy csak a pszichoterápia elég legyen. Ez az én olvasatomban azt jelenti, hogy el kellene mennie a pszichiátriai ambulanciára, ahol megvizsgálják, ha szükséges pszichológiai tesztekkel eldöntik, hogy konkrétan mi is az Ön baja, majd gyógyszert javasolnak, ha arra szükség van. A gyógyszeres kezeléssel felhozzák egy olyan állapotba, mivel már minőségi életet tud élni, és ezzel párhuzamosan elklezdhet újra pszichoterápiára járni., Amikor már készen van arra, hogy elhagyja a gyógyszereket, akkor folytathatja a pszichológus segítségével a hétköznapi életbe való visszailleszkedést. A gyógyszerekre sokan szeretnek úgy tekinteni, mint a gonoszra, de én azt gondolom, hogy vannak olyan esetek, amikor nem lehet nélküle visszatalálni a normális életbe. Ha van kapaszkodó, akkor mi értelme van szenvedni? Természetesen a döntés az Öné, de adjon egy esélyt az orvosoknak is!

Itt kérdezhet