Tanácstalan vagyok..
Kedves Doktornő/ Doktor úr! Múlthét csütörtökön az ágyban fekve, filmnézés közben egyszer csak elkezdett csöngeni a fülem. Magas, vékony hangon. Halláscsökkenést nem észlelek, viszont csöndben még sokkal rosszabb. Azért is ijedtem meg nagyon, mert édesapámnak már sok éve nagyon erős fülzúgása van, ami erős halláscsökkenéssel párosul (ebből kifolyólag, depresszióval). Sok orvosnál volt már kivizsgáláson, de nem tudták megmondani, hogy mitől van és javítani sem tudnak rajta semmit. Azóta voltam két fül-orr-gégésznél, pár kivizsgáláson, és két pszichiáternél is. A fülzúgás okára még nem találtak semmit, amitől megint nagyon megijedtem, rettegek, hogy nem fogják tudni elmulasztani. Az első pszichiáter sürgősségi volt szombaton, ő írt fel Frontint. Azt még hozzá teszem, hogy mióta van ez a fülzúgás megy a hasam, hányingerem van folyamatosan és semmi étvágyam nincs és aludni sem tudok. (eddig az életem során soha nem volt az alvással és az evéssel sem gondom, sőt, mindkettőt szerettem!) Szombat este bevettem egy Frontint lefekvés előtt 8-kor, amitől szintén nem tudtam aludni, így hajnal 4-kor bevettem még kettőt (a pszichiáter mondta, hogy kettőt is bevehetek, ha egytől még nem tudok aludni). Már egytől is, de kettőtől erősebben éreztem magam rosszul. Szédülés, kóválygás, kábulat (mint egy rossz részeg), aztán nagy nehezen alvás (kb 2 óra) és reggel rosszul lét volt. Vasárnap este már csak egyet vettem be, de ugyan úgy telt az éjszaka, állandó felébredésekkel. Tegnap este elmentünk biciklizni, hogy fáradt legyek és nem vettem be gyógyszert, de megint ugyan olyan rosszul telt az éjszaka. Mindemellett folyamatos hangulatingadozásaim vannak: egyszer tiszta ideg vagyok, aztán hirtelen nagyon nyugodt, aztán nagyon szomorú, lesújtott, aztán nagyon vidám (ez a legrövidebb), aztán megint más. Ez is kikészít. Voltam tegnap (hétfőn) kerületi pszichiáternél. Ő csak annyit mondott, hogy vegyem be a Frontint, ne pánikoljak, ne hisztizzek. A fülcsengésbe nem lehet belehalni, tűrjek és menjek el egy pszichológushoz beszélgetni. Jövő hétfőre kaptam időpontot a Klinikákra, de úgy érzem az szörnyen messze van. Szerető családom és párom van, folyton mellettem vannak., De úgy érzem, most ez sem segít, semmivel sem tudom lekötni a figyelmem, hiába próbálom. Félek és nem tudom mit kellene tennem, nem érzem magam elég erősnek, hogy rendezni tudjam ezt magamban. Rettegek. Mi lesz, ha nem múlik el a fülcsengés? Tudok majd egyáltalán úgy élni? Esetleg beleörülök vagy öngyilkos leszek? Ha elmúlik is, akkor is túl leszek majd ezen a lelki válságon? Vagy már soha nem leszek igazán boldog? örökre így maradok vagy amíg véget nem vetek az életemnek? Mit csináljak hétfőig (nincs pénzem magán pszichológusra) úgy, hogy nem tudok aludni, enni, inni, semmi nem köt le és még a fülzúgás is gyötör? Tudom, hogy sok-sok embernek ennél ezerszer több és szörnyűbb baja van (és ez valakinek nevetségesnek tűnhet), de nekem ez hatalmas és leküzdhetetlen probléma és érzés ez most.. Kérem szépen a segítségét, tanácsát! Úgy érzem, hogy nem vesznek komolyan az orvosok, mert nálam sokkal több és betegebb ember van., De nekem most ez is szörnyű! Előre is nagyon-nagyon szépen köszönöm!
Dr. Veress Dóra válasza fülzúgás témában
Kedves Kérdező! A teljes kivizsgáláshoz nem ártana még egy neurológiai vizsgálat is, ha ott sem találnak semmit, akkor lehet teljes mértékben lelki okra gyanakodni. Fülzúgásra javasolt szer a Betaserc, ami hatásos szokott lenni, ezt is kipróbálhatná. A hangulatingadozása valószínűleg azért van, mert ennyire retteg a fülzúgástól. A Frontin jó hatással lehetne a szorongására, de valóban kábít, és ha hajnalban veszi be, akkor nem tisztul ki időben a szervezetéből és nappal is kábának érezheti magát. Szorongásos jellegű panaszok kezelésére jó szokott még lenni a meditáció, amit elkezdeni a mostani helyzetében nem könnyű, de megpróbálhat kényelmesen elhelyezkedni és csak a saját légzésére figyelni. Ha a fülzúgás eltereli a figyelmét, akkor is próbáljon visszatérni a légzésfigyeléshez és amennyire csak lehet kizárni mindent a gondolataiból. Ez nagyon nehezen megy, mert mindig beugrik valami az ember agyába, de ezeket a gondolatokat el kell engedni és nem idegeskedni miattuk. Minél tovább csinálja, annál jobban megy majd. A meditáció úgy pihentet, hogy közben az agya nagyon erősen koncentrál a teljes nyugalom és üresség elérésére. Lehet, hogy elsőre nem könnyű, de mindenképp megéri. Ha tartósan fennmarad a lehanoltsága, akkor hangulatjavító terápia bevezetése is indokolt lehet.
A válasz 5 évnél régebben keletkezett, így egyes tanácsok napjainkra túlhaladottá válhattak.
