Ars Medica Lézerklinika

Üdv mindenkinek. Megpróbálom röviden: 2011-ben volt a műtétem Dr Dömötörnél az Ars Medicában. Lézeres aranyérműtét. A honlapjuk alapján és a Tb-támogatás miatt választottam őket, de már az első vizsgálatnál el kellett volna gondolkoznom... Durva, sürgető modor, nulla empátia az "orvos" részéről. Ráadásul, most hogy már utánaolvastam, nem is kellett volna műteni, amit ő III. fokú műtendő aranyérnek minősített. Akkor semmi fájdalom, semmi vérzés, csak egy félborsónyi dudor volt. A műtét után, amikor magamhoz tértem, hatalmas tampon volt a fenekemben, amikor kivették nagyon vérzett és fájt. Aznap este hazamehettem, támolyogva, fájdalmakkal. Otthon aztán következett a pokol... Az erős fájdalomcsillapítók mellett épp csak feküdni tudtam, de amikor WC-zni kellett menni, annyira fájt, hogy sikítottam... Mindent megpróbáltam: meleg vizes ülőfürdőt, paraffinolaj ivás, étkezésre is figyeltem persze, bár enni is alig mertem, nehogy mennem kelljen. Ez kb. két hétig tartott. Utána is nagyon fájdalmas volt, de már nem azzal az intenzitással, mintha késel hasogatnának... A műtét helye úgy nézett ki, mintha egy kisebb piros karfiol lenne a fenekem helyén, a végbélnyílásom teljesen összeszűkült. Kb 6-8 hét kellett ahhoz hogy a sebek elmúljanak. Ezután viszont visszamaradt három bőrlebeny a nyílás környékén. Közbe volt egy felülvizsgálat is "dr" Dömötörnél, ami abból állt, hogy az ujjával felnyúlt a fájó, frissen műtött fenekembe, mondhatom, csillagokat láttam. Pár hónappal később, amikor már egyáltalán el tudtam képzelni, hogy bárki odanyúljon, elmentem egy nagyon kedves doktornőhöz (dr. Csatár Éva), nagyon megértően és minimális fájdalom nélkül vizsgált meg. Azt mondta, hogy (miután hallotta hol és hogyan műtöttek) még viszonylag jól jártam, látott ő már ceruzahegy vékonyságúra beszűkült végbélnyílást a lézeres műtét után. A visszamaradt bőr"lebenyeimet" kétszerre műtötte le, minimális fájdalommal járt. Persze, olyan állapot, mint a műtét előtt, már soha sem lesz (mármint annyira normális). Azóta is problémáim vannak azon a területen. Egyik dolog, hogy esztétikailag csúnya, higiéniai szempontból is nehezebben tisztán tartható. Keményebb székletnél vérzik, fáj. Állandóan kontrollra kell járnom. Szóval: bárki, aki oda készül, olvassa el a véleményeket, és csak ezután döntsön! Bár én is így tettem volna!

Üdv. mindenkinek! Miután olvastam a fórumon leírt, az Ars Medica-ról szóló horror sztorikat, gondoltam kicsit a pártjára állok a klinikának. Én teljesen meg voltam elégedve az ott kapott ellátással, az ott dolgozók hozzáállásával. A történetem, 2011-ben kezdődött egy végbél tályoggal, amit a Honvédban megoperáltak. "Felépülésem" után azonnal kiderült, hogy a tályog helyén keletkezett egy végbélsipoly. Hurrá, azt sem tudtam mi a túró az. Mára rájöttem, hogy az egyik legalattomosabb, legundorítóbb betegség, ami létezik és amitől csak sebészeti műtéttel lehet megszabadulni. Na, én szabadulni akartam tőle. Azt is megoperáltattam, szintén a Honvédban. Hippokratészi(gumigyűrű)műtéttel akarták megoldani. Nem sikertelenül. A Műtét után gyorsan kiderült, hogy a sipoly megmaradt. Nem voltam ám ideges. Ennyit a Honvéd kórházról. Mentségükre szolgáljon, hogy egy éppen az orvosiról kiszabadult doki operált mindkét alkalommal. Nekem az olcsó vigasz volt. Aztán idén januárban találtam a neten az Ars Medicát. Telefonon időpontot kértem vizsgálatra, odamentem, Dr. Dömötör Gábor megvizsgált és gyorsan megállapította azt, ami miatt odamentem és amit addig is tudtam: Végbélsipoly. Már a kezemben is volt a műtét időpontja. A doki elmondta, hogy gumicsík és lézer kombóval megoldja a bajomat. Beszereztem a szükséges laborvizsgálatok eredményeit, irány vissza. Reggel befeküdtem, 10 körül műtöttek, 14-órakor már otthon feküdtem. Dr Dömötör határozott, következetes, rutinos szakember, ez látszik. Feleslegesen nem beszél. Nála tények vannak, nincs traccs party meg bratyizás. Nincs is rá szükség. Azonnal mondja mi van, meg hogy mi a megoldás. Kell vagy nem,Te döntöd el. Tetszik vagy nem, senkit nem érdekel. Az igaz, hogy a klinika egy lepukkant bérházban van, de magával a klinikával nincs semmi gond. Tiszta, rendezett, csendes, kulturált. Az ott dolgozók nagyon segítőkészek, kedvesek, türelmesek. A műtét előtt és után is megkaptam a minden igényt kielégítő felvilágosítást. A gyógyulás(az iszonyú fájdalmakat figyelmen kívül hagyva)probléma mentesen, AZAZ gyulladás, láz, vérzés nélkül zajlott. A lényeg, hogy úgy tűnik, három évi kínlódás végére értem. Gyógyultnak lettem nyilvánítva. Az tudni kell - ha valaki tályog vagy sipoly műtét előtt áll - hogy a lábadozási időszak első 7-10 napja az maga a pokol. Én 35 év alatt olyan szintű fizikai fájdalmakat nem éreztem mint a lábadozási időszakok alatt. Elképesztő. Ez viszont nem a klinika vagy az orvos hibája!!! Egyszerűen a test egyik legérzékenyebb helyén darabolnak. Vegyük tudomásul. Összegezve: Mindennel elégedett voltam amit a klinikán kaptam vagy tapasztaltam. Ha ezután lesz olyan bajom amit az Ars Medica Lézerklinikán meg tudnak oldani, akkor oda fogok menni. Ja, és nem fizettem százezreket VIP ellátásért. OEP támogatás+52.000 Ft(ha jól emlékszem). Én is fizetésből élek. Remélem segítek a döntésben másoknak ezzel az irománnyal. Az Ars Medica munkatársainak további sikeres munkát kívánok. Gyógyulást, jobbulást, kitartást, bátorságot és csók mindenkinek. Tisztelettel: LGY.

Én sem voltam elégedett a klinikával. Aranyér vizsgálatra kértem időpontot. Az orvos nem igazán volt kedves, durva volt a vizsgálat is. Mikor megkérdeztem, hogy mit javasol, azt válaszolta, hogy semmit. Döntsem el, hogy tudok vele élni, vagy nem. Nyilván nem jókedvemben mentem oda, hanem mert problémám van. Ha már fizet az ember egy vizsgálatért, azért elvárná, hogy normális felvilágosítást kapjon.

Sziasztok! Orrsövény műtétre vagyok előjegyezve április elejére, és mivel már kifizettem az előleget, mindenképp megyek, de az itt olvasottak azért kicsit elbizonytalanítottak. Idáig háromszor jártam ott, és vegyesek az érzéseim. Először vizsgálatra mentem. A doki és az asszisztense is nagyon rendes, korrekt volt. Alaposan megvizsgált, elküldött ct.-re, felírt egy orrcseppet, majd vissza mentem leletegyeztetésre. Az első alkalommal késtem 10 percet a forgalom miatt, és a doki már a műtőben volt. Az adminisztrátorok elég nyegle, lekezelő stílusban közölték, hogy kb. egy-másfél óra múlva lesz szabad, ha akarom akár ott is megvárhatom. What is it? Hol máshol?? Majd mikor jeleztem, hogy sajnos nem tudom megvárni, mert dolgom van, akkor bár nem igazán készségesen (plusz munka), de azért csak kaptam egy új időpontot. Elraktároztam magamban a dolgot, nem tetszett az adminok stílusa, de elvégre is én voltam a hibás, én késtem. Két hétre rá kaptam újabb időpontot. Megjelentem kínosan ügyelve a pontosságra, és végül több mint fél órát vártam, ugyanis rengetegen voltak, és a doki csúszásban volt. Végül bejutottam, a doki nagyon nyúzott volt, látszott, hogy holt fáradt, de ennek ellenére kedves volt, az asszisztensével együtt. Nem próbált rábeszélni semmire, mondta, hogy aludjak rá egyet, mielőtt döntenék stb. De én akkor már döntöttem, úgyhogy előjegyeztek. A doki is mindent elmondott, majd kint még egyszer a számlás kis nő is, és még az adminok is bátorítottak, hogy nem kell félni, mert nagyon jó a doki....,Szóval, ahogy írtam is vegyesek a benyomásaim, de ez nyilván mindenhol így van, kivéve, ha az ember nem épp egy luxus klinikára megy, milliókért. Mivel egészségügyis vagyok, és volt némi problémám a pajzsmirigyemmel is, (3 különböző kórházba járkáltam csak-e miatt,) így van némi rálátásom a dologra, és azt kell mondjam, hogy az állami ellátásnál azért fokozatokkal jobbnak tűnik. De majd meglátjuk. Ha túl leszek rajta, megírom a tapasztalataim. Esetleg volt ott már valakinek orrsövény műtétje? Üdv: Szundi

Kedves Véleményíró! Én nemrég voltam vizsgálaton a klinikán és már pont rászántam magam a műtétre, amikor ezt a sok rossz véleményt elolvastam. Megkérdezhetem, hogy azóta is minden rendben van és nincs panasza? Köszönöm!

Kedves Véleményíró! Megkérdezhetem, hogy belső vagy külső aranyérre műtötték és hogy azóta is minden rendben van-e? Köszönöm

Hétfőn voltam a klinikán aranyérműtéten. Sokat hezitáltam előtte, hogy hova menjek, mert mindenféle rémtörténeteket hallottam az állami intézményekben történt beavatkozásokról, érzéstelenítés, előzetes felkészítés nélkül, azonnal gányolt bemetszések, amikkel hetekig kínlódnak utána az emberek stb. Mivel már korábban egy ismerősöm más panasszal volt az Ars Medicában és semmi gondja nem volt, ráadásul nekem a szoros időbeosztásom miatt a viszonylagosan gyors gyógyulás is fontos, ezért végül erre esett a választásom, mert rutinos, profi intézmény benyomását keltette. A vizsgálatra való bejelentkezéssel nem volt gond, a doktor úr valóban nem túl gyengéd, de ez betudható a napi rutinnak, és ennél sokkal durvább sebészek is vannak. A műtét előtt pár nappal olvastam ezt az oldalt és kicsit megijedtem, de ha már elindítottam, akkor mentem, nincs időm halogatni ugyanis. Hétfőn reggel 8-ra mentem, a nővér mindenről részletesen tájékoztatott, fél 10-kor már a műtőben voltam, fél 11-kor már ébren. Két ágyas szobában voltam, két nővér felváltva figyelt minket, minden szavunkra ugrottak, nagyon készségesek voltak, és még figyelmeztettek is, ha nem szabály szerint jártunk el másik beteggel - a mi érdekünkben. Fél 2-kor már hazamehettem. Estére egy kicsit belázasodtam hívtam a doktor urat, először nem vette fel, na, mondom ennyit az egész napos elérhetőségről. De fél órán belül visszahívott és nagyon korrektül tájékoztatott a teendőkről. Betartok mindent, amit mondtak, és már 2 nap után érezhető a javulás, nem is nagyon fáj, míg azok akiket más eljárással operáltak horror történeteket mesélnek. remélem a későbbiekben sem lesz semmi gond. Igen, a műtétek és a vizsgálatok kellemetlenek és sokszor fájdalmasak, senki nem tudja garantálni a fájdalommentességet. Aki ezt nem veszi tudomásul azon tényleg nem lehet segíteni. És mivel sajnos már elég sok tapasztalatom van orvosokkal azt biztosan tudom, hogy ők is emberek (bár tényleg vannak köztük hülyék is), de aki normális, azzal normálisan is bánnak, aki meg csak hisztizik és követelőzik azzal meg úgy bánnak ahogyan megérdemli.

Múlt héten volt az Ars Medicában visszérműtétem, bevallom tele gatyával mentem be, mert előtte egy nappal jutott eszembe fórumot olvasni…,és nem kellett volna. Megpróbálom objektíven, minősítés nélkül leírni hogy telt az ottlétem. Reggel nyolcra kellett bemenni a szokásos nem eszik-iszik állapotban, a nővér kedves volt, választhattam, h egy vagy két ágyas szobát szeretnék . A két ágyast választottam, mert ott is volt egy előzőleg visszérrel műtött beteg, gondoltam lekérdezem az infókat. A kísérőm nem maradhatott, a váróban sem, mert mint mondták kevés kint a hely, ezt elmulasztották mondani, és abban a helyzetben ez rosszul érintett. A szobatársam azért megnyugtatott, úgy láttam az ő lába egész jól gyógyult. Kellemesen elbeszélgettünk, talán ez volt az oka annak, hogy nem akadtam ki azon, hogy délután egy órakor vittek be a műtőbe. Azért soknak éreztem egy magánklinikán az öt órás várakozást. Előtte Dömötör doktor úr bejött, „berajzolta” a lábamat, és távozott. A műtőben a személyzet segítőkész volt, mindent előre elmondtak mi fog történni. A műtét bonyodalom nélkül lezajlott ( gondolom), amikor felébredtem, kaptam fájdalomcsillapítót, egyszer még rám nézett az altató orvos, és kb 20 perc után teljesen éber voltam, fájdalmaim nem voltak, lábra álltam, sétálnom kellett, ami egész jól ment. Megkaptam a papírokat, és este fél hatra hazaértem. Előző nap öt órakor ettem, nagyon éhes voltam, a szomjúságomat a műtét utáni infúzió miatt nem éreztem annyira kínzónak. Elméletileg a szolgáltatás része lett volna a szendvics és innivaló, de nem kérdezték és én sem kértem, mert mielőbb szerettem volna hazaérni. Az elmúlt egy hétből csak az első három nap vettem be egy-két fájdalomcsillapítót, aztán már nem volt szükséges, otthoni tevékenységeimet eltudtam látni. Egy hét után a kontrolon a doktor úr nem nézett meg, úgy hallottam mást sem szokott, legfeljebb a második kontrolon, amikor már gyógyult a láb. A műtősök kötöztek, most nem voltak annyira kíméletesek, amikor letépték a hegekről a gézt, az nagyon fájt, leszedte a bőrt és elkezdett vérezni. Arra hivatkoztak, h nincs lehetőség itt vízzel leoldani….hát a műtőben volt víz… Ennyit objektíven. A szubjektív véleményem az, h legközelebb valóban nem szükséges egy visszérműtétre kifizetni 50.000 ft-ot, ugyanezt az ellátást megkapjuk a tb-ben havonta befizetett pénzünkért az állami kórházban is , lehet hogy kicsit több a műtéti időpontra várakozás ideje. A doktor úr stílusa az én tapasztalatom szerint nem olyan vészes, nem egy tutujgatós típus, érződik rajta a napi rutin- futószalag effektus, de engem különösebben nem zavar, ha jól végzi a dolgát, és remélem jól végezte.

2013.julis 1-én LAUP mütétet, azaz lágyszájpad lézeres rövíditését hajtotta végre Dr.Fent Zoltán doktor úr. A műtét jól sikerült. Köszönet doktor úrnak, az anasztezológus Dr.Varga úrnak, Beatrix nővérnek! A műtét megnyugtató körülmények között történt. Egy jól működő ápolókból és orvosokból álló team vett közre. Látható volt, hogy nagy felelősséggel,precizitással dolgoznak. Csak a lényegre törő dolgokat közlik.Elsősorban szakmailag figyelnek a betegre. Már egyáltalán nem horkolok, nincs légzéskimaradásom. Azt mondta doktor úr, hogy 8-12 napig fájni fog. Már 6 nap eltelt, a fájdalom türhető, voltárennel éa algopirinttel jól csillapítható. Nagyon örülök, hogy itt és ezt a műtétet elvégeztettem. Sárosi József

100% ban meg voltam mindennel elégedve figyelmesek segítőkészek voltak! Wildi....nem tudom veled mit csináltak vagy mit nem hogy igy lefikázol egy ilyen helyet de szerintem neked az agyaddal is súlyos gondok vannak, pont te vagy lefizetve hogy ilyen gyönyörű kritikákat írj,jellemtelen sunyi ember vagy!!!! Ajánlom mindenkinek a Klinikát!