Megtalálták az időskori emlékezetromlásért felelős fehérjét
Amerikai tudósok megtalálták azt a fehérjét, amely az öregedéssel kapcsolatos memóriaromlásban kulcsfontosságú lehet.
Egereken végzett korábbi kísérletek arra utaltak, hogy ennek a fehérjének az alacsony szintje lehet az oka a memória leépülésének. A szakemberek azt remélik, a felfedezés segít olyan gyógymódot találni, mely visszafordítja az emlékezetromlást, ám nagy lépés kell ahhoz, hogy az egérnél tapasztaltakat az emberi agyra is alkalmazni lehessen - idézi a BBC News a Science Translational Medicine című szaklapban megjelent tanulmányt.
A kutatás eredményei arra utalnak, hogy a korral járó emlékezetromlás különbözik az Alzheimer-kór okozta memóriaromlástól. A Columbia Egyetem Orvostudományi Központjának kutatói nyolc, 33 és 88 év közötti elhunyt személy agyát elemezték, akik szerveiket orvosi kutatások céljára ajánlották fel.
Az emlékezetromlás megállítható?
Találtak 17 olyan gént, amelyek aktivitása az életkorral változik. Közülük egy tartalmazott utasításokat az RbAp48 elnevezésű fehérje előállítására, és ez a gén az öregedéssel veszített aktivitásából.
A szakemberek fiatal egerek génjeiben hajtottak végre olyan módosítást, amely után agyukban kevesebb RbAp48 képződött. Ettől kezdve ők ugyanolyan gyengén teljesítették a memóriatesztet, mint az idős állatok. Ellenben amikor egy vírus segítségével idős egereknél fokozták az adott fehérje előállítását, az emlékezetvesztés visszafordult, és újra megerősödött a memóriájuk.
"Reménykeltő, hogy egereknél meg tudtuk változtatni az emlékezet idős korral járó hanyatlását. Legalábbis megtaláltuk, ez a fehérje az egyik fő tényezője a folyamatnak, és arra utal, hogy a korhoz köthető emlékezetromlás az idegsejtek működésváltozásának számlájára írható. Az Alzheimer-kórral ellentétben ennél a betegségnél nem tapasztalható a neuronok jelentős pusztulása" - mondta Eric Knadel, a kutatás egyik résztvevője.
Azt egyelőre nem tudni, lehetséges-e biztonságosan manipulálni a RbAp48 fehérje mennyiségét az egérénél sokkal összetettebb emberi agyban.
(MTI)