Tárolják a fukusimai munkavállalók vérét
megjelent:
Tárolják a fukusimai munkavállalók vérét, ha későbbi rendkívüli sugárterhelés miatt őssejtre lenne szükségük.
Annak érdekében, hogy felkészüljenek az esetlegesen a jövőben szükséges őssejt transzplantációra, amire az őket ért nagy dózisú sugárzás miatt lehet szükség, japán szakemberek a Lancet című orvosi folyóiratban azt tanácsolják a fukusimai atomerőmű munkásainak, hogy még most tároltassák a vérüket. Szakértők hangsúlyozzák, hogy a saját sejteket tartalmazó őssejt transzplantáció (autológ transzplantáció) egy olyan lehetőség, aminek hozzáférhetőnek kellene lenni a számukra.
A Lancet hasábjain író japán szakértők - Dr. Tetsuya Tanimoto, a Japán Rákkutató Alapítványtól, illetve Dr. Shuichi Taniguchi, a tokiói Toranomon Kórháztól – szerint a jövőbeli véletlen sugárveszély nem múlt el, hiszen több súlyos utórengés is volt áprilisban.
A gyorsan osztódó sejtek érzékenyek a sugárzási károsodásra, különösen a reproduktív csírasejtek, a hemopoetikus sejtek (A csontvelő ill. a köldökzsinór vérben található őssejtek összefoglaló neve) és a bélrendszer sejtjei. A hemopoetikus sejtek úgynevezett prekurzor sejtek, melyek különböző típusú vérsejtté alakulhatnak.
A saját vér későbbi felhasználásának előnyei
Mik az őssejtek? |
| Az őssejtek olyan sejtek, melyekből – elvileg – az emberi szervezet bármely sejttípusa létrehozható. Szervezetünk sejtekből épül fel, melyek szövetekbe, majd a szövetek szervekbe rendeződnek, végül a szervek szerrendszereket alkotnak. Bővebben az őssejtekről >> |
A donoroktól származó őssejt transzplantáció a korábbi nukleáris baleseteknél bizonyos problémákkal járt, mint például átültetett szövet elégtelenség, graft- versus- host betegség (az átültetett szövet reakciója a befogadó szervezettel szemben), immunszupresszió a transzplantáció után, vagy késedelem a megfelelő donor megtalálásában.
A szerzők szerint éppen ezek kivédése érdekében fontos, hogy a munkavállalóknak a saját perifériás vér őssejtjeit használják fel, ha a jövőben transzplantációra lenne szükségük. A saját vér felhasználásával megszűnik az immunszupresszív gyógyszerek alkalmazásának szükségessége, mely a beteget fokozottan érzékennyé tette a fertőzések iránt, kizárják a graft-versus-host betegséget, és nem megy el az idő donor kereséssel.
A vérgyűjtés biztonságos, de felhasználása korlátozott
Autológ transzplantációval sokkal gyorsabban lehet visszaállítani a normál hemopoetikus funkciókat is. A vérgyűjtés biztonságos, mert a vérsejtek lefagyaszthatók, tárolhatók. Ráadásul a tárolt vér kiválóan használható leukémia kezelésére, mely betegség szintén összefüggésbe hozható az erős sugárterheléssel, illetve csontvelőhibák kezelésére is.
Ugyanakkor a szerzők hangsúlyozzák, hogy az autológ transzplantációnak is megvannak a maga korlátai – csak a csont károsodásai ellen segít, de más szövetek, mint például bőr-, tüdő-, vagy gasztro- intesztinális traktus betegségei ellen nem.
A tudósok hozzáteszik, hogy 107 transzplantációs csoport áll készenlétben Japánban arra, hogy begyűjtse és tárolja a hemopoetikus őssejteket azoktól a bátor munkavállalóktól, akik próbálják megakadályozni a további sugárzást. Emellett több mint 50 európai kórház is kész segíteni.
A fukusimai erőmű teljes leállításának folyamata várhatóan még évekig tart, így a véletlen sugárzás veszélye továbbra is fenyegeti az ott dolgozókat, ezért is fontos, hogy mielőbb tárolják a vérüket.
A nukleáris katasztrófa rövid- és hosszútávú veszélyei |
| A Japánban történt tsunami, földrengés és az ennek következtében kialakuló robbanás jogosan felveti a kérdést, hogy a milyen veszélynek vannak az ott élők kitéve, illetve, hogy a távolabbi országok lakói veszélyben vannak-e. A katasztrófa következményei nemcsak Japánt érintik, hanem a környező területeket, országokat egyaránt. A kikerülő radioaktív anyagok többféle betegséget okozhatnak. A jód 131-es izotópja a pajzsmirigy rosszindulatú elváltozását idézheti elő, a jód normál esetben felhalmozódik a pajzsmirigyben, telíti a pajzsmirigyet. Tehát a radioaktív jód felhalmozódása megelőzhető előzőleg normál jód adásával, mely, ha telítette a pajzsmirigyet, blokkolja a radioaktív izotóp felvételét. A reaktorból származhatnak egyéb károsító hatással rendelkező izotópok is. A stroncium 90 a csontokba kerül, rosszindulatú daganatos betegségek, vérképzőszervi betegségeket okozva. A cézium 137-es izotópja az egész szervezetben lerakódhat, de leginkább az izomszövethez van affinitása. A plutónium elsődlegesen is toxikus, ha belélegezzük, tüdőrákot alakíthat ki. A partikulumok felezési idejétől függ a rizikó. A jód 131 felezési ideje 8 nap, a stronciumé 29 év, tehát lényeges különbségek vannak az egyes radioaktív anyagok között. A nukleáris katasztrófa rövid- és hosszútávú veszélyei>> |
(WEBBeteg - Cs.K. Forrás: CNN)
