Erősíteni kívánják az alapellátás kapuőr szerepét
megjelent:
A kormány elkötelezett az ország egészségügyi helyzetének további javítása mellett. Elkészült az Egészséges Magyarország 2014-2020 stratégia. A tervekről, a fontosabb célkitűzésekről kérdeztük az államtitkárságot.
Egyik legfontosabb célkitűzése a kormánynak, hogy folyamatosan javuljon a magyar lakosság egészségi állapota. A megelőzés mellett fontosnak tartják a betegek gyógyulási esélyeinek javítását, a területi egészség-egyenlőtlenségek csökkentését, valamint a társadalmi kockázatközösségen alapuló egészségügyi ellátó rendszerhez való hozzáférés lehetőségeinek javítását – olvasható az "Egészséges Magyarország 2014-2020" stratégiában, amelyből az is kiderül: az egészségügyi infrastruktúra korábban nem látott mértékű fejlesztésen megy keresztül, közel 400 milliárd forint értékben történt és történik beruházás a célok elérése érdekében.
"A stratégiában bemutatjuk azokat a prioritásokat, fejlesztési területeket, intézkedéseket, amelyek az elkövetkező kormányzati döntések alapját jelenthetik, egyben az uniós fejlesztési források lehívásának megalapozásául szolgálhatnak. Fontos azonban megjegyezni, hogy az egészségügy 2020-ig terjedő ágazati stratégiája - mint minden más stratégia - az irányokat határozza meg. A dokumentum társadalmi vitája lezajlott, az észrevételek összegzése és a végleges dokumentum elfogadása a későbbiekben várható" - válaszolta kérdésünkre az Egészségügyért Felelős Államtitkárság.
A prevenció terén jelentős szerepet szánnak az alapellátásban dolgozóknak, így a háziorvosi szolgálatoknak, a védőnőknek. Erősíteni kívánják az alapellátás „kapuőr” szerepét azáltal, hogy kiemelten kezelik azokat a tevékenységeket, amelyek a népegészségügyi szempontból fontos szűréseken való részvétel ösztönzését támogatják. Mindez komplex és folyamatos feladat, végrehajtása több területet érintően, több lépcsőben zajlik.
Jövőkép
A következő időszak általános ágazati célkitűzései, amelyek tükrözik az ágazat hatékonyságának növekedését:
- a születéskor várható, egészségben eltöltött életévek növelése 2 évvel 2020-ra (EU-átlag elérése 2022-re),
- a születéskor várható élettartamot nők esetében 78,3 évről 80 évre, a férfiak esetében 70,3 évről 72 évre emeljük,
- 10%-al csökkentjük a standardizált halálozási arány mértékét,
- a fizikai és mentális egészség egyéni és társadalmi értékének növelése,
- egészségtudatos magatartás elősegítése, egyéni felelősségvállalás érvényesítése,
- a területi egészség-egyenlőtlenségek, illetve a születéskor várható élettartamban mutatkozó különbségek csökkentése.
| Létrejön az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) |
| Átalakításra kerül az egyes egészségügyi szolgáltatók feletti középirányítói jogokat gyakorló szervezet, így a GYEMSZI-ből, átszervezést és hatáskör átcsoportosítást követően létrejön az ÁEEK. A változás legfontosabb eleme, hogy az új szervezet kizárólag az intézményfenntartói/középirányítói funkciókra összpontosít a kórházak feletti fenntartói feladatok hatékonyabb ellátása érdekében. A beteg számára az intézkedés elvárt hozadéka, hogy az egészségügyi szolgáltatók hatékonyabb működésén keresztül a betegellátás eredményessége növekedjen – közölte az államtitkárság. |
(WEBBeteg - Tóth András, újságíró)
