A gyógyíthatatlan beteg
megjelent:
A magyarok kétharmada - ha gyógyíthatatlan beteg lenne - élete utolsó szakaszát szerettei körében szeretné eltölteni - derült ki abból a felmérésből, amely az idén 20 éves Magyar Hospice Alapítvány felkérésére készült.
Minden ötödik megkérdezett fájdalomcsillapítást és lelki gondozást egyaránt nyújtó szakintézményben töltené élete utolsó időszakát, a válaszadók 14 százaléka a kórházat választaná - ismertette Muszbek Katalin, a Magyar Hospice Alapítvány igazgatója kutatásuk eredményét csütörtökön sajtótájékoztatón.
Az ezerfős reprezentatív felmérés szerint a magyar családok 46 százalékában fordult már elő gyógyíthatatlan betegség. Az adatokat a Tárki vette fel 2011 februárjában, az adatok feldolgozását az Image Factory munkatársai készítették.
A Magyar Hospice Alapítvány 1991-ben Polcz Alaine közreműködésével alakult meg, alaptevékenysége a fájdalomcsillapítás, a betegek méltóságának utolsó pillanatig való megőrzése, családjuk lelki támogatása. A gyógyíthatatlan rákbetegeket otthonukban, valamint szükség esetén a Budapesti Hospice Házban gondozza az orvosokból, pszichológusokból, nővérekből és önkéntesekből álló hospice team. Az ápolás egyénre szabott és térítésmentes.
| Rossz hír |
| A rosszindulatú daganatos betegség diagnózisa a beteget sokkszerűen éri, és eltarthat néhány napig, mire a rossz hírt feldolgozza. A betegnek joga van a teljes körű tájékoztatáshoz, hogy állapotának megfelelően hozhassa meg a további sorsát meghatározó döntéseket, például a terápia elfogadásával vagy visszautasításával kapcsolatban. A rákos betegek leggyakoribb kérdései |
A felmérés részleteiről szólva Muszbek Katalin elmondta: a magyarok 82 százaléka szerettei elvesztésétől félne, ha kiderülne, hogy gyógyíthatatlan beteg, 69 százalék aggódik, hogy mások terhére lesz, vagy hogy kiszolgáltatott helyzetbe kerül, 62 százalék a fájdalomtól, 49 százalék a környezet sajnálatától fél. A megkérdezettek 59 százaléka ápolná otthon szakszerű segítség igénybevételével gyógyíthatatlan beteg hozzátartozóját, 20 százalék valószínűleg, 13 százalék bizonytalan, 8 százalék valószínűleg vagy biztosan nem élne ezzel a lehetőséggel.
A megkérdezettek 53 százaléka hallott már a Magyar Hospice Alapítványról, melynek legfontosabb feladatai közül a gyógyíthatatlan betegek lelki gondozását és életminőségének javítását ismerik el.
Muszbek Katalin hangsúlyozta: a hospice ellátás nem csak a haldoklásról szól, hanem az életminőség javításáról, a fájdalomérzet csökkentéséről. Olyan teljes körű és magas szintű egészségügyi ellátásról van szó, amely egyszerre enyhíti a tüneteket, csillapítja a fájdalmat és ad pszichés támogatást a betegnek és a családnak.
| Rossz hír |
| A közelgő halál gondolatának elfogadása és az erre való felkészülés komoly és nehéz érzelmi folyamat mind a család, mind a haldokló számára. Mikor valakivel közlik, hogy halálos beteg, az első reakció általában a tagadás. A halál gondolatának elfogadása |
Magyarországon Kelet-Közép-Európában az elsők között jelent meg a hospice-palliatív ellátás, s az elmúlt 20 évben a magyarok kulcsszerepet játszottak abban, hogy ez a szemlélet és szakmai tudás az egész régióban elterjedhetett - közölte Kathy Foley, a Nemzetközi Hospice Palliatív Egyesület korábbi elnöke, az Open Society Institute Népegészségügyi Programjának elnöke.
Mint mondta, az általuk végzett felmérésben szerepelt az a kérdés is, hogy szeretne-e tudni arról a beteg, hogy meg fog halni. A kutatásban részt vevő amerikaiak 82 százaléka szeretne elbúcsúzni szeretteitől.
A Magyar Hospice Alapítvány pénteken tartja 20 éves jubileumi nemzetközi tudományos konferenciáját, amelyen bemutatják a felmérés eredményeit. Május 6-án rendezik meg a Nárcisz Futást a Margitszigeti Atlétikai Centrumban, a nevezési díjakat a betegek fájdalomcsillapítására fordítják.
(MTI)
