Óvodáskori betegségek

Tisztelt Doktornő! 4 éves ikerlányaim egyike tavaly augusztusban strandon komoly bakteriális fertőzést kapott, amelyet kiszáradás követett, így kórházi kezelésre szorult. Szeptemberben kezdte az óvodát és rögtön 2 nap után légúti vírusos fertőzést kapott, amely 1 hónapig elhúzódott neki és végül augmentin antibiotikumot kapott. Az antibiotikum ugyan megszüntette a légúti problémákat, de 2 nap múlva ismét hányásos-hasmenéses állapotba került. Kiszáradással ismét kórházba kerültünk. Ugyanez megismétlődött, decemberben is(légúti fertőzés, mandulagyulladás, ekkor a kislány zinnatot kapott. A mandulagyulladás elmúlt, de pár nap után a hasmenés-hányás elindult. A gyermekorvos szerint mindkét alkalommal a kislány elkapott egy hányásos vírust, az antibiotikumos kezelés alatt. Lehetséges -e, hogy az antibiotikum okozta nála a hányást-hasmenést. Estleg érzékeny lehet - e az antibiotikum valamely hatóanyagára? Azóta nem jár óvodába egyik lányom sem, mivel a háromszori kórházi kezelés nagyon megviselte a lányomat. Idén egyszer volt beteg és is mét antibiotikumot szedett (suprax), de ettől nem hányt. Mit tehetnék, hogy kiderítsem mi a baja a kislányomnak.? Évente hányszori antibiotikus kezelés normális óvodás korban? Köszönöm türelmét

Svábhegyi Gyógyintézet válasza fertőzés témában

Tisztelt Kérdező! Szinte valamennyi gyógyszernek lehet hányás, hasmenés a mellékhatása, de ilyenkor a gyógyszerszedéssel párhuzamosan jelentkeznek ezek a tünetek. Ezenkívül hasmenést azáltal is okozhatnak az antibiotikumok, hogy előpusztítják a bél normális baktérium flóráját. Ezért javasolt probiotikumok szedése ilyenkor. A gyermekek közösségbe kerülésekor, főleg az ősztől tavaszig terjedő időszakban, a betegségek tekintetében szó szerint az átlag egy hét közösség két hét otthon töltött idő. A magyarázat a következő: a gyermekek immunrendszere folyamatos fejlődésen megy keresztül egészen a serdülőkorig. Ez azt jelenti, hogy a korábban a családi környezetben a kórokozóktól eldugottan élő gyermek a közösségbe kerülés során számtalan kórokozóval találkozik, melyek a még nem hatékony védekező készségnek megfelelően meg is betegítik a gyermeket. Sokkal gyakoribbak ebben az életkorban a szövődmények (középfül-gyulladás, arcüreg-gyulladás), ezért gyógyulnak lassabban a kicsik. A védekező rendszer veleszületett zavara csak abban az esetben merül fel, ha az ismétlődő fertőzések súlyosabban zajlanak az átlagosnál, esetleg nem típusos kórokozók váltják ki azokat. A közösségbe kerüléskor évi 8-12 megbetegedés teljesen szokványos! Antibiotikus kezelésre a légúti fertőzésekben csak akkor van szükség, ha egyértelműen bakteriális fertőzés zajlik. A fertőzések kezdete az esetek túlnyomó többségében vírusfertőzésekkel hozható összefüggésbe, de a váladék képződése, a légutak gyulladása elősegítheti, hogy baktériumok is megtelepedjenek és bonyolítsák a kórképet. Az antibiotikum adás eldöntése a kezelőorvos feladata, melyet segíthetnek bizonyos laborvizsgálatok, akár gyorstesztek is. Sajnos csodaszerek nem léteznek a fertőzések kivédésére. Ha lennének biztos tippek, akkor a gyermekorvosok unatkoznának a rendeléseiken, de ez nincs így. Vannak bizonyos készítmények, melyek adásával a betegségek gyakorisága, lefolyása statisztikailag kimutatottan csökkenthető, de ezek hangsúlyozottan statisztikai átlagok. A végső és biztosabb védelmet az fogja jelenteni, ha a gyermek átesik a fertőzéseken, egyre több ellenanyag lesz a szervezetében. Erre az időszakra főleg nagycsoportos kor elérésekor lehet számítani. Addig is türelem, gondos ápolás szükséges, valamint az, hogy mindenki csak egészségesen vigye a gyermekeket vissza a közösségbe. Üdvözlettel.

Itt kérdezhet