Normális ez?
Tisztelt Válaszadó! Párom fia lassan 11 éves, de szerintem egyáltalán nem a korához méltón viselkedik. Állandóan hisztizik, nyavalyog, ha valamit nem engedünk meg sír! Ha rászólunk ő sértődik meg. Mindentől fél, mindig mindene fáj, állandóan vele kell foglalkozni, babusgatni, simogatni, masszirozni. A fiú már a válás előtt is ilyen volt. Nagyon el lett/van kényeztetve születése óta. Sajnos az anyja semmit nem foglalkozik vele. Suliban nem ilyen, az anyjánál sem, mert az anyja élettársa nem hagyja. Csak nálunk meg a mamájánál. Párommal hiába beszélek, max fél napig tart, ha mondom neki, hogy ne így viselkedjen már vele. Babusgatja, meg drága kisfiamozik minden perceben, puszilgatja, szeretgeti.. A kisfiú ezeket igényli is. Páromnak nagy lelkiismeret furdalása van, hogy nem vele él a fia, ezért azt mondja, ha nálunk van, akkor nem akar vele veszekedni semmin, mert azt akarja, hogy szeressen nálunk lenni, jól érezze magát. Ezért tulajdonképpen a gyerek azt csinál, amit akar, mindent megkap, amit szeretne. Mindig kéri az apját, hogy segitsen neki fürdeni. Éjszaka mindig úgy kell elaltatni, vagy bevinni a szobájába, ha elaludt, de legalább már azt elértem, hogy egyedül a szobájában alszik, igaz mindig átjön hajnalba és kéri az apját, hogy kicsit feküdjön mellé. Előtte velünk aludt. Az ételeket falatokra kell vágni, stb... Ha a párom nem csinálja meg, akkor megsértődik. Párom azért ilyen, mert, amikor a fiú kisebb volt nem törődött vele, és most ezeket az elveszett éveket próbálja pótolni. Mindig azt mondja, majd kinövi., Amikor a fiú az anyjánál van és annak az élettársa nincs otthon, akkor ők még a mai napig együtt alszanak. Valamiért olyan, mintha nem akarna felnőni, önállósodni. Olyan 4-5 éves szinten van. A fiú nem tudja elviselni, ha a párom nem vele foglalkozik folyamatosan! Ezért találja ki, hogy neki mindenben segíteni kell, meg kéri, hogy masszírozza vagy simogassa vagy csak üljön mellette a szobájában. A párom meg megcsinálja. Valóban ki fogja ezt nőni? Okozhat ezzel a párom valamilyen problémát, hogy megcsinál mindent, nem hagyja önállósodni? Mit lehetne tenni? A kisgyerek teljesen egészséges, nincs semmilyen fogyatékossága! Válaszát előre is köszönöm!
WEBBeteg szakértő válasza pszichológia témában
Kedves Levélíró! A leveléből úgy érzem, már kicsit haragszik is a fiúra, amiért mindezt teszi. Elvált szülők gyereknevelési hozzáállásában sajnos nagyon gyakori, hogy a szülök egyrészt versengenek a gyermek szeretetéért, másrészt pedig a túlzott gondoskodással próbálják jóvátenni a válás és a válást megelőző időszak káros hatásait. A kisfiú ezt legfeljebb akkor fogja kinőni, amikor belép a serdülőkorba, elkezd leválni a szüleiről, és már neki lesz terhes, hogy a szüleivel ilyen nagy lelki közösségben él. Ezt a leválást, a felnőtt férfivé válást azonban a szülei viselkedése nagyon meg fogja nehezíteni. Komoly problémái lehetnek majd az élet olyan területein, ahol önállóságra, és határozott, férfias viselkedésre van szükség? önmaga megvédése lelki és fizikai szinte egyaránt, ? csajozás?, önálló döntéshozatal, stb. Az apukának talán azt lenne érdemes átgondolnia, hogy a szeretet mit is jelent tulajdonképpen. Tudja-e azt adni a gyermeknek, amire valóban szüksége van, és szüksége lesz az életben, vagy a saját bűntudatát és lelkiismeret furdalását enyhíti éppen szeretet címén. Érdemes ezt a kérdést finoman megközelítenie, hiszen minél direktebben fogalmaz, annál nagyobb ellenállással találhatja szembe magát. Milyen más módokon tudná vajon kifejezni a szeretetét az apuka? A legkönnyebben úgy fogja tudni felhívni a párja figyelmét az esetleges káros következményekre, ha valóban meg tud figyelni olyan külső dolgokat, ami már az apukának is feltűnik, hogy valami nincsen rendben (nincsen barátja a kisfiúnak, csúfolják, kiközösítik, nem tud beilleszkedni, megverik, stb.). Ekkor könnyebb felhívni a figyelmét arra, hogy mindebben milyen szerepe lehet a nevelésnek. Mindehhez azonban nagy türelemre van szüksége Önnek is, hiszen nagyon hosszú idő alatt alakult ki ez a kisfiúnál, a családi rendszer problémás működésének az elszenvedője ő, és hosszú idő lesz az is, míg rendeződik a kis lelke. Minden jót kívánok!
A válasz 5 évnél régebben keletkezett, így egyes tanácsok napjainkra túlhaladottá válhattak.
