Tanácstalanság!

Tisztelt Dr. Nő!

4 éve vagyok ujra együtt a volt férjemmel van eg yközös kisfiúnk, 8-éves lesz. Az a problémám, hogy nem igazán olyan a kapcsolatunk, amilyennek kellene lennie, nem segít a ha a gyerekekre kellene vigyázni / van 5 éves ikerpár ők nem az ővé./  ha dolgom volna pl. ha házkörül kellene valamit csinálnom. szülőknél lakunk nem rég költöztünk visza. Itthon apuméknak sem segít semmit és ebből több konfiktus volt közöttük. A munkából álltalában nem egyből hazajön hanem a kocsmába bemegy 2 óra hosszára a barátokkal ismerősökkel beszélgetni / nem iszik csak 1 üves sör a max/, amikor rákérdeztem, hogy miért nem siet haza azt válaszolta, hogy neki kell a kikapcsolódás. Teszem hozzá én nem mehetek sehova egyszek kimentünk a barátnőmmel és anyukámmal sétálni este, amikor már a gyerekek elaludtak, amikor hazajöttem ő már a faluból jött haza nagy ordibálással, hogy merre jártam mert a gyerekek sírtak utánam és nem talált sehol / tudta, hogy kimegyek /. Elég közel volt ahoz, hogy megüssön órdibált velem és azt mondta, hogy onnantól kezdve csak a házelé mehetek sehova és a barátnömet is felejtsem el mert nagy balhé lessz belőle. Nem igazán törődik velem sem a lényeg nála, hogy mikor lesz szex más nem igazán érdekli. A hétvégén elég csúnya veszekedés volt mivel meg volt beszélve, hogy délután 2 re hazajön és vigyáz a gyerekekre mivel én este 6 ig dolgoztam anyum meg reggel fél 8 kor jött haza és elég fáradt volt és szeretett volna egy kicsit pihenni is de ő nem jött haza csak este 8 kor. Elmondtam neki h nem ez volt megbeszélve és h több mindenki mondta több alkalommal volt, hogy 5 órakkor már a kocsmába ült, de este fél 8 ra jött haza. Ideges lett és egyből azt mondtahogy ----- te meg anyád állandóan kombináltok, csokolgassátok meg egymást anyáddal-----Anyukám ezt hallota és nagyon rosszul esett neki, de ő csak folytatta. Reggel azt mondta anyukám, hogy egy hete van, hogy elköltözzön mert ha nem ő fogja innen kirugdosni. Beszéltem a párommal, hogy változtasson 1 hét alatt és bizonyítson mert ha nem változtat akkor innen mennie kell, de én a gyerekekkel nem megyek vele. Nem tudom, hogy mit csináljak mert csak állandó konfriktusok vannak és állandó viták vannak. A kisfiam, amikor meghallota sírni kezdett, hogy apa ne menjen el nem tudom, hogy mit csináljak ha elzavarom vagy anyum zavarja el a kisfiam kikészül és nem akarom, hogy szenbedjen ez miatt kitűnő tanuló és nem akarom, hogy ez befolyásolja a tanulásban. A másik, hogy ha meg itt marad akkor  állandó viták és veszekedések lesznek. Már többször beszéltem vele, de sajna eddig eredménytelenül. Nem tudom, hogy mi lenne a jobb mit tehetnék. Előre is köszönöm a válaszát!

WEBBeteg Szakértő válasza pszichológia témában

Kedves Levélíró! Valóban összetett a helyzet, és ilyenkor bizony a kiutat is nehezen találhatjuk. Én két részre osztanám a problémát, az egyik a párjával, a másik a kisfiúval. A kisfiút biztosan meg fogja viselni az elválás, különösen azért, mert ha jól értem, ez a második eset. Sajnos nem lehet azt elkerülni, hogy ez negatívan hasson a fiára, és talán még a tanulmányi eredménye is romolhat egy rövid időre. Viszont talán ennél is negatívabb hatása lenne a fejlődésére az, ha a szüleit veszekedni, szélsőséges esetben verekedni látja, és az édesanyja nem tud igazán vele foglalkozni, mert érzelmileg folyamatosan megviselt ezektől a konfliktusoktól. A válás kevesebb negatív következménnyel jár, bár kétség kívül nehéz lesz neki. Viszont így talán visszakaphatja a kiegyensúlyozottá, boldoggá váló édesanyját, ami többet jelenthet neki, mintha a szülei együtt vannak, ordítozva. A másik probléma a párjával kapcsolatos. A leírtakból úgy tűnik, a kapcsolat kicsit egyoldalú, Önnek mindent meg kell tennie, még a férfi elvárásainak is megfelelni, ő pedig ezért nem nyújt semmit, sőt, még agresszív is. Bár megpróbálhatja megváltoztatni, de a gyökeres változásnak ezek alapján nem sok esélyét látom. Bár azt nem írta, miért váltak el első alkalommal, de úgy sejtem, már akkor is lehettek problémák? ezek mostanra, hogyan oldódtak meg, hogyan lett más a kapcsolat? A sarkára kell állnia, mert az ilyen típusú ember addig feszegeti a határokat, amíg csak lehet. Teljesen igaza van abba, hogy vannak? csajos? napok, amikor a nők, anyukák kikapcsolódnak a barátnőkkel, és vannak férfi napok, ami a barátoké. Ezek a napok nagyjából arányosan fordulnak elő a héten, akkor van egyensúlyban a kapcsolat. El kell döntenie a párjának, hogy a családja fontos neki, vagy a haverok, és a szabad, korlátok nélküli élet. Ha nem tud változtatni, akkor nem csak a saját boldogságát teszi kockára, hanem a gyerekeiét is! Próbáljon vele beszélni úgy, hogy kilátásba helyezi a következményeket is, hogy érezze a súlyát a tetteinek. Ezeket a következményeket pedig utána tartani is kell, különben hitelét veszti! Minden jót kívánok!  

Itt kérdezhet